Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

A mesterek munkáját, az ipar és mezőgazdaság összefonódását il­letően több tendencia jelent meg: — a kézművesek egy része teljesen nincstelen volt — másik részük szőlőt, földet művelt és legény nélkül űzte mes­terségét — a leggazdagabbak jövedelmüket szőlőbe fektették, amit más­sal műveltettek meg, maguk pedig legények segítségével űzték mesterségüket. A fejlődés a későbbiek során e tendenciák felerősödését hozta ma­gával. A KERESKEDELEM KIALAKULÁSA A város életében a kereskedelem fontos szerepet kapott. Részben azért, mert a szerbek régi foglalkozása volt, részben mert a fejlődő ipar, a növekvő bortermelés is egyre több eladásra váró cikket kí­nált. 1755-ben Mária Terézia megbízásából Haugwitz és Prokop végig­járta a magyar városokat és felmérte az ottani kereskedelmet. Szent­endrét is a jelentős kereskedővárosok közé sorolták. A kereskedési terület Törökországig terjedt. A déli területékre főiként bort szállí­tották, amit helyben, a szentendrei gazdáktól vagy a tanácstól vá­sároltak. Az élénk kereskedelem, a biztos értékesítési lehetőség — mint mondtuk — egyik előmozdítója volt a szőlőkultúra kialaku­lásának, és kizárólagossá válásának. Törökországból és a többi déli országokból hazafelé jövet posztót, bőrt, gyapjút, fűszert, italokat szállítottak. 162 E cikkekből a szentend­rei mesterek nem szenvedtek hiányt, ha megfelelő anyagiakkal ren­delkeztek. A kereskedelem főként hajón bonyolódott le. A szárazföldi keres­kedők (karavánok) a várost elkerülték, mivel a Duna menti út rossz állapotban volt. 1790-ben 17 hajó állt a kikötőben, 13 kereskedő tu­lajdona, összes kapacitásuk 16 400 mázsát tett ki. 163 A kereskedők szintén céhekbe szerveződtek. Első kiváltságlevelü­ket 1696-ban kapták, amit 1713-ban újítottak meg. 164 A kereskedők is védekeztek a konkurrencia ellen. Élénken tiltakoztak, ha idegen kalmár jelent meg a városban és árulni kezdett. 165 1728-ban Szentendrén 15 kereskedő élt. Közülük 13-nak volt sző­lője, 2-nek kisebb terjedelmű szántója is. 6 esetben 20 kapásnál na­gyobb terjedelmű szőlővel találkozunk, a legnagyobb 41 kapás. Ezefc­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom