Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

fekvő erdők és legelők tekintetében a magyar királyi kincstárt mint volt földesurat megillették vagy a legelő és erdő elkülönitési per folytán megillethették volna ezen szerződés, s illetőleg megváltás alapján Szentendre városára mennek által. — Ennélfogva a fennálló hazai törvényeken alapuló azon kötelezettség is, mely szerint a királyi kincstár, mint volt földesúr az úrbéri szabályozás tárgyává tett erdő és legelőterületekből a szentendrei lelkészek, tanítók, jegyző és más törvényes jogosultak, továbbá a fennálló vagy netalán felállítandó községi népiskola részére a törvényileg meghatározott illetményeket kiadni tartozott volna, — teljes mértékben a kincstár jogaiba lépő Szentendre városára megy át olyképen, hogy még akkor is, ha a jelenleg fennálló gyakorlat az idő folyamában megváltoztatnék, az emiitett erdő és legelő területekre vagy azokban való részesedésre a nevezett törvényes jogosultak, vagy bárki más által emlithető igényre nézve a királyi kincstárt semminemű kötelezettség nem terheli. — 7. Minthogy a szentendrei erdők és legelők telekkönyvileg a város nevén vannak tulajdonjogilag bekebelezve és emiatt tulajdoni átkebelezés esete nem forog fenn, a királyi kincstár ezen telekkönyvi bejegyzést és a város tulajdonjogát ezennel elismeri. — 8. A magyar királyi kincstár a megváltott jogok és területek terjedelme, kiterjedése, jövedelmezése és minősége iránt, szóval semminemű szavatosságot vagy jótállást nem vállal és tekintettel arra, hogy Szentendre városa a megváltott uradalmi jogokat és területeket már emberi emlékezetet meghaladó idők óta kizárólag birja és használja, azok iránt a város minden szavatossági igényéről a kincstár irányában ezennel határozottan lemond. 9. Ha a megváltott kisebb királyi haszonvételek a törvényhozás által kárpótlás kiszolgáltatása mellett megszüntettetnek, ezen kárpótlás Szentendre városát illeti. — Ellenben ha a kérdéses királyi kisebb haszonvételek gyakorlata a törvényhozás vagy az illetékes hatóság által korlátoztatnék, vagy kárpótlás nélkül meg szüntettetnék, ez okból — tekintettel a szerződés 8-ik pontjára — Szentendre városa sem a váltságösszeg egészbeni vagy részbeni elengedése illetve visszafizetése, sem pedig egyéb kártalanítás iránt a magyar királyi kincstár ellen igényt nem támaszthat. — 10. A megváltott uradalmi jogok és területek után járó bármi néven nevezendő állami, megyei és községi adókat s össze egyéb közterheket egyedül Szentendre városa köteles viselni és fizetni. — 11. A földesúri viszonyból eredő évi pénzbeli szolgálmány (:örökbér:) megváltása és az erdő és legelő elkülönitési per megszüntetése iránt kötött jelen szerződés az 1871. évi LUI. t.cz. 54. §-a értelmében különben is bélyeg és illetékmentes lévén, Szentendre városa eziránt külön kifejezett kívánsága folytán az ezen jogügyletből eredhető minden bélyeg és vagyonátruházási illeték fizetése alól a nagyméltóságú magyar királyi Pénzügyminisztérium 1886. évi május 25-én 31.510. szám alatt kelt rendelete alapján felmentetik. 12. Egyetértéssel megállapíttatik, miszerint a jelen szerződésből eredő mindazon törvényes lépések, melyek megtételére a kincstár mint felperes jogosítva lenne, az egyedül általa, szabadon választandó és az 1868. évi LIV. t.cz., illetőleg az 1881. évi LIX. t.cz. értelmében a sommás eljárásra illetékes bíróságnál a per tárgyára való tekintet nélkül sommás eljárás utján tehetők folyamatba, míg ellenben azon vitás kérdések, melyeknél a kincstár mint alperes jelentkezik, csakis a budapesti (óbudai) magyar ki183