Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
ж A VAROS ÖRÖKVÁLTSÁGI SZERZŐDÉSE (1886) Örökváltsági szerződés, mely egyrészt a magyar királyi kincstár képviseletében az óbudai magyar királyi jószág igazgatóság, és másrészt Szentendre város 1886 évi június 1-én tartott közgyűlésének... határozata szerint Dumtsa Jenő polgármester, Nagy József, MaximovitSi István és Száva Antal mint Szentendre város erre felhatalmazott képviselői között következő feltételek alatt köttetett. 1. A magyar királyi kincstár ezennel megengedi, hogy Szentendre városa a 6000 rajnai vagy is 2520 osztrák értékű forintból 029 álló azon pénzbeli szolgálmányt, melyet nevezett város az 1773. évi május 24-én kelt és Pest megye közgyűlésében 1773. évi augusztus 3-án kihirdetett legfelsőbb királyi rendelvény értelmében a szentendrei földesúri területek, javadalmak és regalejogok 630 használatáért a imagyar királyi kincstárnak mint volt földesúrnak évenkint fizetett és jelenleg is fizet, örök időre megválthassa. 2. Az örökváltsági összeg közmegegyezéssel 44.000 írt azaz negyvennégyezer osztrák értékű forintban állapittatik meg és kötelezi magát Szentendre városa ezen váltság összeget jelen szerződésnek a megyei hatóság által leendő jóváhagyása és az éhez megkívántató kölcsön felvételének engedélyezése után az óbudai magyar királyi kincstári uradalom pénztárába lefizetni, köteles lévén Szentendre városa a szerződés jóváhagyása és a kölcsön felvétele iránt azonnal és akként intézkedni, hogy az emiitett váltságtőke az uradalmi pénztárba legkésőbb 1886 évi deczember hó végéig készpénzben és teljes, összegben befizetve legyen. — 3. A váltságtőke lefizetése napján az évenként fizetendő 2520 frt osztrák értékű örökbér iránti kötelezettség megszűnik, addig pedig köteles Szentendre városa a most emiitett örökbérnek aránylagos részét azon összegben, mely az évi örökbérből a hátralékos évnek lejárt idejére esik, a fenntemlitett kincstári uradalmi pénztáriba befizetni. — 4. A 2-ük pontban kikötött váltságösszeg és a 3-ik pontban emiitett hátralékos örökbértartozás teljes törlesztésével a megváltott, az 1773 évi május 24-én kelt királyi rendelvény alapján Szentendre városa által eddig is kizárólag használt földesúri területek, javadalmak és jogok Szentendre városának szabad és minden földesúri szolgalomtól mentes tulajdonába mennek át. — 5. Az előző pontból kifolyólag a fennállott pesti császári és királyi pénzügyi ügyészség által Szentendre városa ellen az ennek határában lévő erdők és legelők úrbéri szabályozása iránt még 1857. évben folyamatba tett és a megengedhetőség kérdésében az akkori császári és királyi bécsi legfőbb törvényszék 1859 évi május 2-án 92. úrbéri szám alatt hozott ítéletével a királyi kincstár javára eldöntött per a jelen megváltási szerződésnek mindkét részrőli felsőb jóváhagyásával elenyészettnek és megszűntnek nyilváníttatván, a magyar királyi kincstár az ezen úrbéri per által az erdőkből és legelőkből igénybe vett földesúri birtokilletményről Szentendre városa javára minden fenntartás nélkül lemond, és kötelezi magát a királyi kincstár arra, hogy a váltságösszeg és örökbér tartozás teljes lefizetése után azon úrbéri pertől a pestvidéki királyi törvényszék mint illetékes úrbéri bíróságnál formaszerüen elálland, illetve ezen pert leteszi és ezen per letételéről a hozandó törvényszéki végzéssel Szentendre varosa is értesítendő lesz. — 6. Mindazon jogok és kötelezettségek, melyek a szentendrei határban 182
