Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

A 16. sz. elején újabb birtokosok tűnnek föl. 15224эеп II. Lajos király Pethrowczi Henczelffy Istvánt be akarta iktattatni Zenthendrei Ispán Ábrahám fia István szentendrei nemesi háza, szőlője s egyéb birtokai tulajdonába. A beiktatásnak többen ellene mondottak.

20 1528-ban I. Ferdinánd Zeremlyéni Zsigmondot erősítette meg annak a három szentendrei háznak a birtokában, amelyeket a néhai Henczelffi István a fehéregyházi (Óbuda) pálosoknak adott.

21 1539-ben János király utasította Szentendre (Zenthendred) falu bíráját, esküdtjeit, hogy a Kereztynyh János özvegyétől jogtalanul elvett erdőt, kaszálót adassák vissza neki.

22 Buda 1541. évi elfoglalása után Szentendre is török kézre került, a budai beglerbég birtoka lett. Lakosainak névsora 3 török összeírásban is fennmaradt: 1546, 1559 és 1562.

23 1546-ban 24 családfő nevét sorolják föl (a lakosok száma összesen 34). 1559-re közülük 18 (vagy 19) meghalt, egy ember Tótfaluba (Tahitótfalu) ment. Ekkor további 25 újonnan összeírt lakos szerepel. 5 monostori (Szigetmonostor) lakosnak volt Szentendrén szőlőbirtoka. 15624эеп az itt lakók száma 48, akiknek többsége 1559-ben is itt élt már, de 1546 óta — úgy tűnik — kicserélődött a lakosság. 1562-ben egy kétkerekű malma is volt a falunak. A három összeírás alkalmával felsorolt nevek szinte kivétel nélkül magyarok. A török kézre jutott országrészeket a magyar hatóságok továbbra is számon tartották, mint adózó birtokokat. 1588-ban Pilis megye adólajstromában Szentendre 6 portával szerepel.

24 1592-ben a komáromi uradalom tartozékaként a falu Szent György napkor 5 forinttal és 5 forint értékű török szőnyeggel adózott.

25 1575-ben a Budához tartozó falvak lakosságát, közöttük a szentendreieket is a tatai vár építésénél kényszerítette szolgálatra a tatai magyar várkapitány.

26 1603-ban Szentendrénél magyar katonaság állomásozott, híd és erődítés készült itt.

27 A 17. sz. folyamán a falu — ha gyéren is — egészen a 80-as évekig lakott. 1608-ban több Pilis megyei falu lakosságával együtt a szentendreiek is tiltakoznak az ellen, hogy — a komáromi királyi uradalomhoz tartozásuk ellenére — a váci vár megerősítéséhez vegyék igénybe szolgáltatásaikat.

28 1609-ben Monostor puszta faluhely (Szigetmonostor) a szentendreiek birtokában volt.

29 1613-ban 2 és У4, 1626—27-ben 4, 1639-ben 1, 1647-toen pedig 2 porta után adózott Szentendre.

30 Az 1627—28. és 1633—34. évi török összeírás 6 házról tud itt.

31 A szentendrei lakosság a 16. század végéig színmagyar volt. Itt jegyezzük meg, hogy Bél Mátyás szerint már a 15. században „rácok" költöztek be a területre, és Brankovics György despota kíséretében megtelepedtek.

32 Ez az adat a későbbi tudományos és népszerűsítő 11