Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

folo (Békásmegyer) birtokát Eyhor Ulrik és Jakab szentendrei (villa sancti Andrée) bíráknak és a falu lakóinak, azzal, hogy a birtokot népesítsék be, s ott falut alapítsanak.

7 Ugyanebben az évben Benedek veszprémi püspök bérbeadta tized jövedelmeinek egy részét — közöttük Szentendre (Sanctus Andreas) bőr- és gabonaadóját — két budai polgárnak.

8 1301 előtt Tralusius ispán egykori visegrádi várnagy önkényesen a veszprémi püspökség Szentendre (Sanctus Andreas) nevű falujának földjére telepítette a Kékes (ma Pilisszentlászló) falubelieket. Mivel nem távoztak el innen, a kalocsai érsek 1301-ben kiközösítette őket.

9 1318-ban a király Szentendrét a visegrádi várhoz csatolta fát szállító hajó- és szekérvámjával, malmaival, szőlőivel, szántóival és egyéb tartozékaival együtt. A falu tizedei továbbra is a veszprémi püspöké, ül. a szentendrei egyházé maradtak,

10 ezeket csak 1407-ben csatolták — nyilván csak rövidebb időre — a visegrádi várhoz, mert 1505-ben Nemes Pesti Bodó Mihály ismét a veszprémi káptalantól bérelte a szentendrei bortizedeket.

11 1320-ban I. Károly király elrendelte, hogy a Szentendrén (Sentendre) és Bogdányban lakó királyi népek a szigeti (Margitsziget) apácáknak járó vámot fizessék meg, annak ellenére, hogy fölmentette őket Buda és Esztergom között minden vám fizetése alól.

12 Ugyanezt rendelte el Mátyás király 1464-ben.

13 1320 után az egyházi központot áthelyezték Budára: 1332-ben már budai főesperesség szerepel. Ekkor Pál szentendrei pap jövedelme 3 márka volt.

14 Szentendre területén a 14—15. sz.-ban a visegrádi várén kívül más birtokok is voltak. 1346-ban Chrasto a budafelhévízi (keresztes konvent perjele eladta egy szentendrei (in villa S. Andrée) malom felerészét Becsei Töttösnek.

15 1358-ban I. Lajos király a kékesi Szent László pálos kolostornak adományozott egy romos, elpusztult malmot a Kékespatakán „Zenthendre" királyi falu területén, s egy másik malomhelyet ugyané patakon az előbbi fölött.

16 A malmok a mai Bükkös-patak Izbég fölötti részén lehettek. 1458-ban Bogdan-i István unokája Imre a Kékespatakán malomhelyet adományozott a kékesi kolostornak. 1475-ben Mátyás király egy két kerékkel ellátott malmot adott a kolostornak Kékespataka határán.

17 Ugyancsak 1458ban Christel Tamás egy szentendrei szőlőrészért cserébe Sződön (Pest m. váci j.) adott egy malmot a kékesi pálosoknak.

18 1479-ben Szenté falu (elpusztult középkori falu a mai Pomáz— Budakalászi út mentén a Petőfi tsz telepénél) Szentendrével határos északi részén szerepel a Patak (a Dera-patak?), s említi a határjárás a Kalózról (Budakalász) Szentendrére vezető utat is.

19 10