Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)
lyi haszonvételekből mégis 31 879 váltóforintot vett be a pénztárba egy év lefolyása alatt. Ezután így érvelt: „ ... ha tekintetbe jövend, mennyi kilenczedi földesúri jövedelem illetné a koronái uradalmat azon várostól, melly jó évben 4000 akó bortizedet szokott kiiadni az illető papi méltóságnak, — ha figyelembe vétetik, hogy azon 6000 váltó forintok, mellyekkel a városi község az uradalmat kielégíteni szeretné, magából a füstpénzből, pálinka kazánokból, és zselléri úrdolgából is bőven bejönnének, — ha felvétetik Sz. Endre mező városának a két anya-városokhoz közel fekvése, ezekbeli dunai öszveköttetése, szőllőhegyeinek kies s nevezetes bort termő helyzete, gyönyörű, e dúsan termő mezeje, ugyan ollyan erdősége, nádlása, s hasznos, számos malmokat hajtó patakvize: kétség kivül van, hogy valamint valódi királyi haszonvételeknek átengedése mellett, a jobbágyi tartozások megváltási sommá]át csak 6000 ezüst forintokban állapítani meg, — ugy az a mellett is annyit áldozó koronái uradalomnak ezen sommának ezüst pénzbeni kívánására tökélletes igaza, félre ösmerhetetlen joga vagyon, s hogy ebbeni gáncsoskodás, és ellenszegülés, a királyi jótettért hálával köteles alperes községnek nem is. szolgál díszére." 361 A per 1848-ig elhúzódott. 1844^ben megindult az uradalmi legelők elkülönítése és a tagosítás, azonban ez sem vezetett eredményre. 362 A várost a 19. század első felében is érték természeti csapások. Köztük legnagyobb az 1838-as árvíz volt, amely márc. 13—16. között öntötte el a város alacsonyabban fekvő területeit, összesen 177 ház dőlt össze, megrongálódott 112. Az összes kár 86 214 Ft-ot tett ki, ebből 60 311 Ft épületkár volt, 19 782 Ft károsodás pedig a bútort és berendezést érte. 363 Az újjáépítés a városnak igen sok gondot okozott. Az állatállomány egy része elpusztult, tönkrementek az iparosok szerszámai és a mezőgazdasági eszközök is. Félő volt, hogy a lakosság elhagyja a várost, és másutt keres megélhetést. A bíró 16 000 Ft kölcsönt kért a kamarától, hogy az újjáépítést meg tudják kezdeni. 364 Az árvíz miatt megnehezedett a közlekedés is. Az ultakat víz borította, a dunai átkelőforgalom csökkent, a kikötés a megrongálódott partszakaszon egyre nehezebbé vált. A rév bérlője kérte, engedjék el számára az árendát, mert semmi haszna nincs a vállalkozásból. Az árvízben a téglaégetők és a mellettük épült raktárak is tönkrementek. A városi tanács parancsot adott, hogy a víz elvonulása után a téglát gyűjtsék össze, hogy azt a házak újjáépítéséhez használhassák. 365 1842-ben az újjáépítési munka már befejezéséhez közeledett. 366 103
