Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

szervezni a szőlőgazdák munkáját, akik biztosabban kaptak munkásokat, hiszen az előre meghatározott időre csapatostól érkeztek meg Szentendrére a környék lakói és a távolabbi megyékből a szüretelők. A szentendrei tanács 1821-től megoldotta, hogy a papi tizedet egyösszegben megválthassák. így annak beszedése, elszámolása a lakosok egy részénél nem okozott gondot.

359 Az uradalommal azonban a 19. század első felében igen sok probléma merült fel. Egyre világosabbá vált, hogy az 1772. évi úrbéri szerződés rendkívül kedvező, és a megváltozott körülmények, a városi polgárok meggazdagodása mellett biztosítja a további fejlődést. A kamara, mint földesúr, 1818-ban pert indított a város ellen, hogy a kisebb királyi haszonvételeket illetéktelenül bitorolja, mivel ezekről 1772-ben nem történt intézkedés. A vita 1829-ig húzódott el. A kamara végső célja az volt, hogy a régi szerződést megsemmisítse, és újat kössenek, azonban ezt nem tudták' kieresztülvinni.

360 A másik per 1840-ben kezdődött. Ezt az uradalom képviselője az úriszék előtt indította, és az volt a kívánsága, hogy a város ne váltó Forintban (vFt), hanem pengő Forintban (pFt) fizesse meg az évi 6000 Ft taksát. A kettős pénz bevezetésére a napóleoni háborúkat követően, a 19. század elején került sor. A pFt két és félszerese volt a vFt értékének. A kettős pénzrendszer miatt igen sok kérdés rendezetlenné vált. A jobbágyak szolgáltatásait az 1836:10. te. értelmében pengő pénzben szedték, és ezt erősítette meg az 1840:7. te. is. Az uradalom e rendelkezésekre hivatkozott. Azzal érvelt, hogy 1772ben, amikor a szerződést megkötötték, sokkal jobb pénz volt forgalomban, mint a váltóforinit. A 6000 vFt nincs arányban a szentendrei földek jövedelmével, nem is beszélve a kisebb királyi haszonvételekről. A város képviselői következetesen folytatták a vitát. Jogtalannak érezték az adó növelését, méginkább azt, hogy a kérdést az úriszéknek kell eldönteni. A per a későbbiek során a megyéhez, innen a királyi táblához került. Az úriszék arra hivatkozott, hogy ők nemcsak a polgárok egymás közötti vitáiban illetékesek, hanem az ilyen ügyekben is. A város 17724эеп tulajdonképpen úrbéri szerződést kötött, hiszen a 6000 Ft a robot és a kilenced megváltására szolgált. Ha a jobbágyok az ország egész területén pengőforintban fizetnek, akkor a szentendreieknek is így kellene. Az volt az elképzelésük, hogy a város javait, bevételeit mérjék fel újra, és ennek megfelelően — az 1836. évi törvények értelmében — kössenek örökváltsági szerződést. Bár a városi vezetőség a „szegénységre" panaszkodott, írta az uradalom képviselője — az uradalmi jószágokból, a kisebb kirá102