Dam, Johan van (szerk.): Útravaló. Gy. Molnár István (Szentendre, 2012)

Tóth Antal: Spirálív mentén haladva

sága alkotta városképekről van szó. Az inspiráció forrása kideríthetet­len, lehet adriai halászfaluk élménye, de Szentendre is. A lényegük, hogy egy összefüggő négyzetrácsos textúra képződött a képfelületen. Időközben egy sarjhajtás is előbukkant. A „csendéletek" stilizált né­pi díszítő virágmotívumokból, amelyek elemeivel korábban néhány rézkarcán is találkozhattunk. Valószínű, hogy ezekkel volt elégedet­len, illusztratívnak, és ezáltal tartalmi mélység nélkülieknek ítélte őket. A továbblépés csimborasszója a vörös-mélykék színellentéte és mérete miatt brutálisan erős hatású a csókolódzó galambpár, címe szerint Ármány és szerelem volt, de az egy másik időszak műve, ha ugyan nem főműve. A színek utáni vágy, világukban kívánt elmélyedés inspirálta a mű­vészt, hogy festeni kezdjen. Belátta, hogy az új művészi problémák, 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom