Dam, Johan van (szerk.): Útravaló. Gy. Molnár István (Szentendre, 2012)

Tóth Antal: Spirálív mentén haladva

ségig kiművelt, rafinált színharmóniák, amelyek persze arról is tanús­kodnak, hogy a művek alkotója - bármilyen furcsa is ezt kijelenteni egy grafikusról - kolorista beállítottságú volt. Ez az életmű két fejezetében is felszínre jutott. Nyomokban a zsír­krétarajz sorozatának néhány darabján, amelyben a geometrikus for­mákat kitöltő faktúrákon szinte pointilista színhatásokkal találkozunk. A másik, és ez a nyilvánvalóbb, a nyolcvanas évek közepétől készült tájképek során. Színviláguk Monet-ig, ecsetjárásuk Van Gogh-ig vezet­hető vissza. A felületek vegyesen elegy festői és rajzos megmunkálásá­ban, az anyagkezelés eleganciájában pedig az látszik, hogy Gy. Molnár nemhiába volt Bernáth Aurél tanítványa. A mestertől kapott útravaló, nem múlott el nyomtalanul. Velük párhuzamosan remek rajztanulmányokat és rézkarcokat készí­tett a Pilis egy-egy kies tájképi részletéről, pazar szépségük magá­nyosságában tündöklő fáiról és egy Van Goghos Napraforgó csendéle­tet rajzolt, majd 2005-2006 táján számos aktvázlattal együtt. Ennek is voltak előzményei: a hetvenes években hortobágyi életképeket is alko­tott. Több jelenetet vázolt fel, rézkarcot készített a hídi vásáron részt vevő kun és hajdú, a tetszetősség kedvéért népviseletbe öltözött, atya­fiakról. Ezeknek az elképzeléseinek, amelyet nyilván nemcsak a szű­­kebb pátriája iránt érzett nosztalgia motivált, nem volt direkt folytatá­sa, hacsak figyelmünk nem terjed ki arra, hogy a szűrök ujján látható rátétminta képezte formai előzményét a későbbi elvont figuráinak. Nagyon meglepő összefüggés, hogy ő ezeket a geometrikusán stilizált díszítményeket emberalakokká formálta. (Talán eredetileg is azok lehettek, vagy ekként nyertek értelmezést?) Bizonyos, hogy kevésbé kigondolt jellegűek, mint például Korniss Dezső szűrrátétekre emlé­keztető alakjai és dokumentálják, hogy Gy. Molnár személyesebben és érzelemgazdagabban használta fel képein a népi motívumokat, amelyek nem tudatos kutatás eredményeképpen kerültek figyelme 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom