Dam, Johan van (szerk.): Útravaló. Gy. Molnár István (Szentendre, 2012)

Tóth Antal: Spirálív mentén haladva

ségig kiművelt, rafinált színharmóniák, amelyek persze arról is tanúskodnak, hogy a művek alkotója - bármilyen furcsa is ezt kijelenteni egy grafikusról - kolorista beállítottságú volt.

Ez az életmű két fejezetében is felszínre jutott. Nyomokban a zsírkrétarajz sorozatának néhány darabján, amelyben a geometrikus formákat kitöltő faktúrákon szinte pointilista színhatásokkal találkozunk. A másik, és ez a nyilvánvalóbb, a nyolcvanas évek közepétől készült tájképek során. Színviláguk Monet-ig, ecsetjárásuk Van Gogh-ig vezethető vissza. A felületek vegyesen elegy festői és rajzos megmunkálásában, az anyagkezelés eleganciájában pedig az látszik, hogy Gy. Molnár nemhiába volt Bernáth Aurél tanítványa. A mestertől kapott útravaló, nem múlott el nyomtalanul.

Velük párhuzamosan remek rajztanulmányokat és rézkarcokat készített a Pilis egy-egy kies tájképi részletéről, pazar szépségük magányosságában tündöklő fáiról és egy Van Goghos Napraforgó csendéletet rajzolt, majd 2005-2006 táján számos aktvázlattal együtt. Ennek is voltak előzményei: a hetvenes években hortobágyi életképeket is alkotott. Több jelenetet vázolt fel, rézkarcot készített a hídi vásáron részt vevő kun és hajdú, a tetszetősség kedvéért népviseletbe öltözött, atyafiakról. Ezeknek az elképzeléseinek, amelyet nyilván nemcsak a szűkebb pátriája iránt érzett nosztalgia motivált, nem volt direkt folytatása, hacsak figyelmünk nem terjed ki arra, hogy a szűrök ujján látható rátétminta képezte formai előzményét a későbbi elvont figuráinak. Nagyon meglepő összefüggés, hogy ő ezeket a geometrikusán stilizált díszítményeket emberalakokká formálta. (Talán eredetileg is azok lehettek, vagy ekként nyertek értelmezést?) Bizonyos, hogy kevésbé kigondolt jellegűek, mint például Korniss Dezső szűrrátétekre emlékeztető alakjai és dokumentálják, hogy Gy. Molnár személyesebben és érzelemgazdagabban használta fel képein a népi motívumokat, amelyek nem tudatos kutatás eredményeképpen kerültek figyelme

99