Deim Réka (szerk.): Archivum - Deim Pál 80. MűvészetMalom, 2012. szeptember 9 - 2012. október 7. (Szentendre, 2012)

! Andrási Gábor: A Zuglói Kör (1958-1968). Egy művészcsoport э hatvanas évekből. Ars Hungarica. 1991/1.51. old.

1 Sziráki Ferenc visszaemlékezése (gépirat). Másolat Deim Pál archívumában.

‘ Németh Lajos: Stúdió. 1966. A fiatal művészek stúdiójának VI. kiállítása.

Kritika. 1966/6.49-51. old. s fajó János visszaemlékezése, amelyet az 1978-ra tervezett Stúdió évkönyv számára írt. ami végúl nem jelent meg.

Idézve: Keserű Katalin: Bevezetés. Tiltás és Tűrés. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1966-os és 1967-es kiállítása. Csanádi-Bodnár Szilvia [szerk.j. Ernst Múzeum.

Budapest, 2006.3. old.

1 Ld. Knoll, Hans Iszerk.l: Második nyilvánosság. XX. századi magyar művészet. Enciklopédia kiadó, Budapest, 2002.

! Andrási Gábor: A Zuglói Kör (1958-1968]. Egy művészcsoport a hatvanas évekből. [The Zugló Circle (1958-1968). An artist group from the 1960s] Ars Hungarica. 1991/1. pp. 51. • Ferenc Sziráki's recollection (typescript). A copy can be found in Pál Deim's archive. 1 Németh Lajos: Stúdió, 1966 [Studio, 1966]. The 6th exhibition of the Young Artists' Studio.

Mika.mtlb.fg. 49-51. 5 János Fájó s recollection written for the Studio yearbook 1978. which was not published. Quoted in: Katalin Keserű: Introduction. Tiltás és Tűrés. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1966-os és 1967-es kiállítása. [Ban and Tolerance. Exhibition of the Young Artists'Studio in 1966 and 1967] Szilvia Csanádi-Bodnár (editor.), Ernst Museum. Budapest, 2006. p. 3. ‘ See. Knoll, Hans [editor): Második nyilvánosság. XX. századi magyar művészet. [Second public. Twentieth century Hungarian art.) Enciklopédia kiadó. Budapest, 2002.

kívül a modern magyar művészet aktuális problémáival is foglalkoztak, és ezzel a nemcsak szakmai, hanem morálisállásfoglalással.,a korszerű magyar művészet »tudatának« rekonstrukciójára a művészetpolitika által megszakított folytonosságnak visszaállítására tettek erőfeszítést.''2 1966-ban ÚT lÚj Törekvések! '66 címmel a Malév KISZ klubjában rendezett kiállítást a Zuglói Kör Bak Imre szervezésében, amit még a megnyitó napján betiltott a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. Ugyanez év áprilisában Deim Pál, Kósza-Sipos László és Nádler István a szentendrei Művelődési Házban próbálkozott meg egy kiállítással, ami szintén majdnem betiltással végződött, ám az akkori polgármester, Sziráki Ferenc engedélyezte a Lektorátus által az utolsó pillanatban lefújt megnyitót. Sziráki visszaemlékezéséből kiderül, hogy amikor Aczél György la Kádár-rendszer kultúrpolitikájának vezető alakja] látogatást tett Szentendrén - az éppen egy időben zajló Vajda Lajos kiállítás kapcsán -, megjegyezte, hogy a kiállítás a betiltás ellenére megnyílt, majd megtekintette és végül nem záratta be.3 A hatvanas évek új generációjának egyik fontos hivatalos bemutatkozási helyszíne a Fiatal Képzőművészek Stúdiója volt. Az intézmény az állami kontroll ellenére a korszak progresszív törekvéseire is próbált hangsúlyt fektetni - több-kevesebb sikerrel. A Stúdió '66 kiállításon, a Zuglói Kör tagjainak munkáit az új törekvéseket prezentáló különtermek egyikében mutatták be. A tárlatot Németh Lajos a magyar képzőművészet kibontakozásának egyik állomásaként üdvözölte.4 A következő éves Stúdió kiállításrólaKépző-és Iparművészeti Lektorátuszsűrijének szigorú szelektálása következtében többek között Bak Imre és Deim Pál egyes festményeit kizsűrizték. Fajó János visszaemlékezése alapján a Stúdió '67 kiállításon a lektorátusi zsűri az előző évi eseményekből okulva koncepciózus volt és tudatosan kihúzott bizonyos neveket a résztvevő művészek listájából.5 A szakmai emlékezetben legendás eseményként élő IPARTERV kiállításokon (1968, 1969] Deim Pál nem vett részt. Számos kronológia emiatt a „második nyilvánosságban"6 megrendezett kiállítás miatt 1968-ra datálja a magyar neoavantgárd törekvések kezdetét. Ezért Deim Pál nevét gyakran nem említik a magyar neoavantgárd képzőművészek között, annak ellenére, hogy a Zuglói Kör lényeges előzménye az iparterves generáció eredményeinek.

Hungarian art, which was not only a professional, but also a moral stance 'aiming at reconstructing the »consciousness« of modern Hungarian art and restoring its continuity interrupted by art policy.'2 In 1966, Imre Bak and the Zugló Circle organised an exhibition entitled Road INew Endeavours! '66 at Malév's KISZ club, which was banned by the Lectorate of Fine and Applied Arts already on the first day. In April in the same year, Pál Deim, László Kósza-Sipos and István Nádler attempted to organise an exhibition at the Szentendre Cultural Centre, which was almost banned as well. However, Ferenc Sziráki, the then mayor of Szentendre permitted the already banned opening ceremony at the last moment. As Sziráki recalls, György Aczél (key figure of the cultural politics during the Kádár-era) visited Szentendre to see Lajos Vajda's ongoing exhibition, and was surprised by the fact that the exhibition has been opened despite the ban. After having seen it, he decided not to have it closed.3 The Young Artists' Studio was one of the important official venues for the new generation of the 1960s to introduce themselves. Despite state control, the institution tried to more or less successfully emphasise the progressive endeavours of the period as well. At the Studio '66 exhibition, works by the members or the Zugló Circle were exhibited together in one of the parlours dedicated to the new endeavours. Lajos Németh welcomed the exhibition as a significant stage of the evolvement of Hungarian art.4 Due to the strict selection process of the Lectorate of Fine and Applied Arts, some of the paintings by Imre Bak and Pál Deim were not selected for the next annual Studio exhibition. According to János Fajó's recollection, after the previous year's events the art jury at the Studio '67 exhibition had a certain conception, and deliberately cancelled the names of some artists from the participants' list.5 Pál Deim did not participate in the IPARTERVexhibitions (1968, 1969) regarded as legendary events by art and exhibition history. Because of this exhibition held in the 'second public sphere,'6 several chronologies claim that the Hungarian neo-avant-garde endeavours began in 1968. Therefore, Pál Deim's name is often not mentioned among Hungarian neo-avant-garde fine artists, in spite of the fact that the Zugló Circle was an important antecedent of the IPARTERV generation's achievements. On the one

10