Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között
TEXTILEK (AZ 1910-ES ÉVEKTŐL - AZ 1930-AS ÉVEKIG) Boromisza Tibor nemcsak festészetében kereste szüntelenül az új kihívásokat, élete nemcsak helyváltoztatásaiban volt mozgalmas és változatos. Szívesen tett kitérőket a festészet mellett más művészeti műfajok, ágazatok felé is. Noha festőnek készült, pályája kezdetén Párizsban a Colarossi Akadémián több hónapon keresztül folytatott szobrászati tanulmányokat. Hazatérése után tervezett könyv és újság címlapot, színházi díszletet és jelmezt, rengeteg sajtógrafikát, karikatúrát és ex librist készített, s ne feledjük, hogy az ecset mellett egész pályája alatt kezében tartotta az írótollat is, versek, szociográfiai, néprajzi, művészeti, közéleti és személyes vonatkozású írások sokaságát hozva létre. Széleskörű érdeklődése és mindenre nyitott egyénisége vezette el a szövött illetve varrott (hímzett) kárpitok, faliszőnyegek tervezéséhez, s ez kiváló lehetőséget nyújtott mesélő kedve és a dekorativitás iránti vonzalma kiélésére. Lehetséges, hogy az 1908-as keltezésű keveretlen, erős színekkel papírra festett Muzsikáló gésák (215. kép) című alkotása szőnyegtervnek készült, bár erre nincs semmi biztos támpont. A mű keletkezésének éve viszont közvetlen bizonyítékul szolgál arra a már ismert tényre, amit ő is sokszor kiemelt, hogy érdeklődése, vonzalma a keleti, s ezen belül is leginkább a japán művészetek iránt már pályája elején megmutatkozott. Ugyanennek a hatásnak a megjelenéséhez sorolható két későbbi, kör alakú, feltehetően párnának szánt, egy- illetve kétfigurás, színes vázlata. (213., 214. kép) Az 1918 előtti időszakból a három bizonytalan rendeltetésű, esetleg textiltervnek szánt Boromisza mű mellett két, ténylegesen megvalósult falikárpitról van tudomásunk. Időközben mindkettő külföldre került. Az Amerikában lévő Vízhordó asszonyok (212. kép) figuráinak stílusa azt valószínűsíti, hogy a készítés ideje az 1908-1910 körüli évekre tehető. Sajnos semmi közelebbi adattal nem rendelkezünk róla. Jobb a helyzet az 1916-ban, katonai szolgálata idején Szatmárnémetiben keletkezett Teremtés.Ótestamentum (217. kép) című faliszőnyeg esetében. A textilről készült fotó hátoldalára és egy hat soros, azonos című verse107 mellé Boromisza értékes adatokat jegyzett fel a művel kapcsolatban. A paradicsomi bűnbeesést témául választó falikárpitot első felesége, a nagybányai Torday Mária dolgozta át színes pamuttal egy „hatalmas rámázaton kifeszített kongréra"108 Itt jegyzem meg, hogy miután Boromisza faliszőnyegei közül csak egyet volt módom eredetiben látni, kénytelen vagyok a készítés technikájára vonatkozó általa, illetve a kiállítási katalógusok és a sajtó által használt kifejezéseket átvenni, amelyeknek tartalma nem mindig egyértelmű. A Teremtésről készült korabeli fotó hátoldalára Boromisza olyan részletes színleírást jegyzett fel, hogy annak alapján a tárgyat akár el is 107 Boromisza Tibor: Teremtés. Ótestamentum. Egy faliszőnyeg | Szatmár | 1917. január | BT-CsA 108 Dr. Stern Mór: A szatmári műtermekről | Szamos 11916. december 24. | Ferenczy Múzeum Adattára, ltsz. 1023-75/159 BOROMISZA TIBOR 237
