Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között
<0 Lap az érsekújvári vázlatkönyvből, 1926 Page of the sketch book of Érsekújvár, 1926 Boromisza Délnyugat-Szlovákiában a régi, magyar népi motívumok tárgyában folytatott kutatásai egyes helyi sajtóorgánumok erős nemtetszését váltották ki. Az Érsekújváron megrendezett kiállításáról a helyi újságban viszont a mának is üzenő, értékes gondolatokat tartalmazó írás jelent meg: „Vasárnap délelőtt egy órára ismét ledőltek a gyűlölet mesterségesen épített, gyűlöletes falai: s egy istenáldotta magyar művész tehetségében egyformán gyönyörködött a zsidó iskola rajztermében: magyar, szlovák, cseh, német, katolikus, zsidó, minden kultúrember, mert az embereket a szép és a jó tudja csak egybehozni, s csak a rosszindulat, a gonoszság tudja elválasztani. Nagy kultúrélmény volt Érsekújvár számára ez a kiállítás."42 A negyvenes évei közepén járó Boromisza második házasságával magánélete is rendeződni látszott olyannyira, hogy 1924-ben - először életében - saját ház építésébe fogott. A Favágók a hegyen (129. kép) című festménye a családi emlékezet szerint saját telkén az építkezést megelőző fagyérítés alkalmából készült. Akvarellek egész során keresztül örökítette meg a házépítés fázisait, az alapfal rakásától kezdve, a kúthenger eresztésén keresztül a kőművesállványon dolgozó emberekig bezárólag. A „házhoz jött, saját modelleken" keresztül zavartalanul tanulmányozhatta a munkafolyamatok, a mozdulatok saját kifejezésével élve: „póztalanságát" (130. kép). Akkor úgy tűnt, élete révbe jutott, sikerült megteremteni az alkotómunka biztos hátterét. A megnyugtató érzés azonban csak rövid ideig tölthette el Boromiszát, de ahhoz elég volt, hogy kirobbanó energiájából a festés mellett másra is -42 Szabó Dezső: Boromisza Tibor képkiállításán | Érsekújvár és Vidéke | 1926. március 7. BOROMISZA TIBOR 107
