Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)
ELŐSZÓ Bartl József 1972-tól a Szentendrei Régi Művésztelep megválasztott tagjaként kapcsolódott be a város sokrétű művészeti életébe, olyan mesterek támogatásával, mint Kmetty János és llosvai Varga István. Nagy hatást azonban mégsem a posztnagybányai törekvések gyakoroltak rá, hanem a Korniss Dezső és Bálint Endre által képviselt képépítő módszer. A népművészeti gyűjtőutakon látott népi tárgyak díszítőmotívumait (tímárjel, szív, tulipán, kereszt, baba) jeleníti meg festményein, az autentikus közegükből kiszakított jelképeket sajátos geometrikus rendszerbe helyezi, s ezáltal egyfajta szimbólumtárat vagy „jelképkatasztert" hoz létre belőlük. A kiállítás az életmű főbb periódusainak bemutatásán túl felvázolja azt a következetesen épülő, töretlen gondolati ívet is, mely az egyes korszakokat összeköti és egységbe foglalja. A tárlat megrendezésével ismét a szentendrei művészet egyik karakteres arcélét rajzoljuk meg, olyasvalakiét, aki folytatója és megújítója a szentendrei festészeti hagyományoknak. Szentendre e kiállítással fontos adósságot ró le, hiszen Bartl József utoljára 2004-ben, egy kamaratárlat keretében kapott kiállítási lehetőséget a Szentendrei Képtárban. Balogh László 2010-es életműkiállítása (MűvészetMalom), Deim Pál idén megrendezett retrospektív tárlata (MűvészetMalom), Gy. Molnár István grafikai műveinek decemberre tervezett bemutatója (Szentendrei Képtár), és Bartl József gyűjteményes kiállítása az elmúlt ötven év, vagyis egy lezáruló művészettörténeti korszak rekonstruálására tesz kísérletet. A város festődoyenjeinek bemutatása új művészettörténeti összefüggéseket tár fel, kitapinthatóvá tesz olyan művészeti tendenciákat és irányvonalakat, melyek eddig rejtve voltak a nagyközönség előtt. A párhuzamos vagy időben közeli életműtárlatok révén a szentendrei művészet kontinuitása válik érzékelhetővé. A szentendrei MűvészetMalom 2012-ben átadott déli szárnya kiváló helyszínt nyújt az életmű áttekintésére. A kétszintes épület világos, tágas terei a nagyméretű táblaképek és az intimebb közeget kívánó grafikák elhelyezésére egyaránt alkalmasak. A kiállítás a Ferenczy Múzeumból, valamint más közgyűjteményekből kölcsönzött festmények, magángyűjteményekben őrzött művek, továbbá a művész birtokában lévő alkotások bemutatását tűzi ki célul. A tárlat katalógusa egy átfogó, elemző tanulmányt, a művész részletes életrajzát és kiállításjegyzékét, valamint valamennyi korszakából a legjelentősebb műveket tartalmazza. E kiállítással és katalógussal tisztelgünk a Mester előtt, és töretlen alkotókedvet, újabb inspirációkat kívánunk neki a lételemét jelentő festészethez! Dr. habil. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató 2
