Herpai András (szerk.): Kovács Margit Kerámiamúzeum, Szentendre (Szentendre, 2012)

Legyen lelke bekötve az élet kötelékébe (1970)

korongolt, mintázott, bekarcolt díszítésű, samott körplasztika, 84 cm

Ltsz.: 74.133.1

A nagyméretű szobor a halotti szertartást végző rabbit ábrázolja, aki a sírköveken is gyakran látható kohanita kéztartás szerint emeli áldásra a kezét. A Midrás (az eredeti, ókori zsidó bibliamagyarázat, a szövegek jelentésének értelmezése) szerint az Örökkévaló, az áldást osztó ujjak között tekint le a gyülekezetre, emiatt áldásmondás közben tilos fölnézni.

A samott szobor figurájának ruháján életfa rajza húzódik. Ezt kíséri a mű címében szereplő felirat, amely ortodox zsidó sírköveken szerepel. A szöveg Sámuel első könyvének Dávidra vonatkozó részletére utal: „És ha akad, aki üldöz, és az életedre tör, az életed, uram, akkor is az élők csomójába tesz kötve Istenednél, az Úrnál. Ellenségeid életét pedig parittyája közepéből hajítja el!” (1 Sám 25:29, Magyar Bibliatársulat Újfordítású Biblia)

„Seine Seele soll in das Band des Lebens eingeflochten sein“ (1970)

Auf der Drehscheibe hergestellte, modellierte, mit eingeritzter Verzierung hergestellte Schamotte-Rundplastik, 84 cm Inv. Nr.: 74.133.1

Die großformatige Skulptur stellt den die Totenzeremonie durchführenden Rabbi dar, der auch häufig auf den Grabsteinen seine Hand nach der Kohanita Handstellung zum Segen erhebend zu sehen ist. Nach der Midras (die ursprüngliche antike jüdische Bibelerklärung, die Deutung der Texte) blickt der Ewige durch die den Segen spendenden Finger auf die Gemeinde, weswegen es verboten ist, wegen dem Segensspruch aufzuschauen. Auf der Kleidung der Schamotte-Skulptur befindet sich die Zeichnung eines Lebensbaumes, der von der im Text des Titels erscheinenden Aufschrift begleitet wird und auf orthodoxen jüdischen Grabsteinen erscheint. Dieser Text weist auf den David bezüglichen Teil des 1. Buches Samuel hin: „Und wenn sich ein Mensch erheben wird, dich zu verfolgen, und dir nach dem Leben zu trachten, so soll das Leben meines Herrn eingebunden sein im Bündlein der Lebendigen bei dem HERRN, deinem Gott, aber das Leben deiner Feinde soll er fortschleudern mit der Schleuder. “

(1. Buch Samuel 25, 29.)

„Melyik immár az anya és melyik a gyermek” (1974)

mintázott, bekarcolt díszítésű samott körplasztika, 57 cm Ltsz.: 96.71.1.

Kovács Margit rendkívül erős érzelemmel kötődött édesanyjához. Ő jelentette számára a családot, ő volt új műveinek első kritikusa, gyakran segített műveinek létrehozásában, díszítésében is. Ezért említette édesanyját „kisinasom'-ként egy alkalommal.

A sors kegyes volt: Kovács Zoltánná 1974-ig leányával élhetett, és közel 100 évesen, mindössze három évvel korábban hunyt el, mint a művész. A lassan anyjához idősödő leány témáját Kovács Margit többször feldolgozta. Ez a kisméretű, poétikus című, expresszíven mintázott, dísztelen samott plasztika mind közül talán a leginkább megrázó erejű. A leány karjaival átkarolva - talán nem is valami külső veszélytől, hanem a haláltól - óvja hajlott hátú édesanyját.

“Wer ist die Mutter und wer das Kind” (1974)

Modellierte, mit Einritzungen verzierte Schamotte-Rundplastik, 57 cm, Inv.Nr.: 96.71.1.

Margit Kovács war mit außergewöhnlich starken Gefühlen mit ihrer Mutter verbunden. Sie bedeutete für die Künstlerin die Familie, sie war die erste Kritikerin eines neuen Werkes und sie war es, die häufig bei der Herstellung und Verzierung der Werke behilflich war. Frau Zoltán Kovács könnte bis 1974 mit ihrer Tochter gelebt haben, und starb fast 100 Jahre alt, nur drei Jahre vor dem Verscheiden der Künstlerin. Das Thema der langsam an die Mutter alternden Tochter hatte Margit Kovács mehrmals aufgearbeitet. Diese kleinformatige, expressiv modellierte, nicht verzierte Schamotte-Plastik mit poetischem Titel ist unter den anderen vielleicht die mit erschütterndster Kraft. Das Mädchen umarmt und schützt dadurch - vielleicht nicht vor irgendwelchen äußeren Gefahren, sondern vor dem Tod - ihre Mutter mit gebeugtem Rücken.

72