Herpai András (szerk.): Kovács Margit Kerámiamúzeum, Szentendre (Szentendre, 2012)
Négyfigurás sirató (1945) Korongolt, mintázott, bekarcolással és engobe festéssel díszített terrakotta körplasztika, 54 cm Ltsz.: 74.53.1. A művésznő II. világháború idején készült műveiből a gyűjtemény csak néhány darabot őriz. A közéjük tartozó mű a Kétfigurás sirató (1944) című plasztikával együtt a háború minden egyes áldozatát gyászolja. Agyászra nem jellemző és Kovács Margit művészetében ritkán előforduló vörös-zöld színkombinációban - a művész sokoldalú kulturális ismereteire tekintettel - tudatos szín-szimbolika alkalmazását fedezhetjük fel. A különböző kultúrákban a színeknek sokszor szimbolikus jelentése van. Az Újszövetségben például a vörös szín a bűn, de egyben az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe is. A zsidó-keresztény hagyományban pedig a komolyságot, a fenséget is szimbolizálja. A zöld a kereszténységben a halhatatlanság, a feltámadás, az erények közül pedig a Remény színe, miközben negatív jelentéskörben a méreg, a halál, a gonosz rontó erejének jele. Vier Klagende (1945) Auf der Drehscheibe hergestellte, modellierte, mit Einritzungen und Engobe-Malerei verzierte Terrakotta- Rundplastik, 54 cm, Inv.Nr.: 74.53.1. Von den im 2. Weltkrieg hergestellten Werken der Künstlerin bewahrt die Sammlung nur einige Stücke. Zusammen mit dem dazu gehörenden Werk Zwei Klagende (1944) trauert sie um jedes Kriegsopfer. Wir können eine für Trauer und in der Kunst von Margit Kovács selten vorkommene rot-grüne Farbkombination - in Hinsicht auf das vielseitige kulturelle Wissen der Künstlerin - eine bewußte Anwendung der Farb-Symbolik entdecken. In den verschiedenen Kulturen haben die Farben häufig eine symbolische Bedeutung. Im Neuen Testament z.B. ist Rot die Farbe der Sünde, gleichzeitig aber auch die der Sühne, der Buße und des Opfers. In der jüdischchristlichen Tradition werden aber auch der Ernst und die Hoheit damit symbolisiert. Im Christentum ist Grün die Farbe der Unsterblichkeit, der Auferstehung, und unter den Tugenden die Farbe der Hoffnung, wobei sie im negativen Bedeutungskreis das Zeichen des Gifts, des Todes und der bösen, verderblichen Kraft ist. Sárkány (1950-52 к.) Korongozott, mintázott, mázas, engobe festéssel díszített terrakotta körplasztika, 20 cm Ltsz.: 74.72.1. A sárkány a különböző kultúrákban más és más jelentéssel felruházott képzeletbeli állat. Az európai mesékben, mítoszokban az egy-, három-, hét-, kilenc-, esetleg tizenkét fejű, tüzet okádó, vizeket őrző, az embereket pusztító gonosz, vagy vihart hozó, fellegekben lakó, veszélyt jelentő lény. Európával ellentétben a keleti vallásokban és mítoszokban a sárkány mindig jóságos, istenként tisztelt állat. Ő a legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság és a gyógyító erő birtokosa, a keleti égtáj, az időjárás és a termékenység ura, az esők és a szelek irányítója. Évszázadokon át Kína címerállata, a kínai császárok jelképe volt. A sárkánynak szinte mindegyik távol-keleti országban egyéni kultusza és sajátos ikonográfiái ábrázolása alakult ki. Kovács Margit sárkányszobrocskája egyértelműen a jó, keleti sárkányok családjába tartozik. Tömör, gömbölyded teste mécses vagy füstölő elhelyezésére alkalmas méretű asztalkát idéz. A hosszú nyakú állat egyetlen, Drachen (um 1950-1952) Auf der Drehscheibe hergestellte, modellierte, glasierte, mit Engobe-Malerei verzierte Terrakotta-Rundplastik, 20 cm Inv.Nr.: 74.72.1. Kulturgeschichtlicher Hintergrund: Der Drachen ist ein in den unterschiedlichen Kulturen mit verschiedenen Bedeutungen versehenes idealisiertes Tier. In den europäischen Märchen, Mythen ist dieses ein-, drei-, sieben-, neun-, oder sogar zwölfköpfige Wesen böse, speit Feuer, bewacht die Gewässer, tötet die Menschen, verursacht Stürme, wohnt in den Wolken und bedeutet allgemein eine Gefahr. Im Gegensatz zu Europa ist der Drachen in der Kultur und den Mythen des Ostens immer gut, und ein als Gott verehrtes Tier. Er verfügt über die Weisheit, die Unsterblichkeit und die Heilkraft, er ist der Herr des Ostens, des Wetters und der Fruchtbarkeit und leitet den Regen und den Wind. Über Jahrhunderte hinweg war er das Wappentier von China und das Symbol der chinesischen Kaiser. In fast jedem Land des Fernen Ostens entwickelte der Drachen einen eigenen Kult und es entstand eine individuelle Ikonographie. Das Drachenfigürchen von Margit Kovács gehört eindeutig 22
