Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1949

LEVELEK RÓMÁBÓL ilyen embernek ad magbízást. Már csináltatott Braque-al, Bonnard-ral, Rouault-val templomot és most Matisse-sal ezt a kápolnát. A kápolna a dominikánus apácáké lesz és Sainte Marie de Rosaire­­nek hívják, tizenöt méter hosszú és hat méter széles lesz, kb. négy méter magas. A padló és a falak tiszta fehérek, a padlón égetett siena színű nagy virágminták lesznek a fehér alapba mozaikszerűen be­rakva, de csak vonalasán. A fehér falakon csak egész kevés fekete rajzos motívum. Most jön a lényeg, az ablakok. Padlótól tetőig érnek és színes üvegből készülnek. így párosával végig az egyik falon. Ha besüt a nap, az egész kápolna tiszta színesség az ablakoktól. A színes üvegberakást is Matisse tervezi, le van fényképezve, amint ül az ágyban és színes papírból vagdalja ki a mintákat. Egy pár színes fénykép is van a tervekről, gyönyörű lesz az egész. Ez Aput biztosan érdekli.28 Mellékelek egy fényképet is, valószínűleg ez lesz az utolsó innen, mert most spórolunk Olaszor­szágra. Ez is a Stadtparkban van, én éppen egy madarat néztem. Megkaptuk a Szülők lapját is, sokat mulattunk rajta. T. /Triznya/ Anyu is írt az összejövetelről és az újabb verandaszékekről és fonott hokedlikről. Nagyon várjuk a fényképeket, Ruzsiról29 még nincs meg? Na, pá-pá, véletlenül 1.50 bélyeget tettem a borítékra és a felét le kellett szedni, azért néz úgy ki. Mindkettőtöket sokszor szeretettel csókol Zsuzsa 29. Graz, 1949. június 13. Édes Mamikám és Apu, szombaton megkaptam a levelet Ruzsi fényképeivel, nagyon tetszik mindenkinek. Egy egész ko­moly nagy tehén, most legalább van Apunak állandó modellje! A malackák is nagyon helyesek, főleg a pöttyös. Várjuk a további fényképeket is, ha lehet, csináljatok mindenről, a szobákról, verandáról és saját magatokról. Megpróbálok sorrendben megírni mindent, bár most itt van Szalay Pista és sokat beszél, így félig a levélre figyelek, félig a beszélgetésre. Neki itt van egy régi német kisasszonya, aki gyerekkorában náluk volt, most valószínűleg elutazik nyaralni a Balatonra, várja a magyar beutazást. Kb. két hétig lesz ott, majd megírjuk, hogy mikor. Pénteken már írtam, hogy voltunk orvosi vizsgálaton, oda se figyeltünk, mikor adtak egy in­jekciófélét és megkarmoltak. Másnap egész oda voltunk, Matyinak láza volt és én is pocsékul érez­tem magam. Kisült, hogy tífuszoltás volt, direkt nem szólnak, hogy ne ijedjenek meg az emberek. A karmolás meg valószínűleg himlő, ezt meg se éreztük, de a tífuszoltásnál fájt a karunk és megda­gadt. Szerencsére már szombat délután rendbejöttünk, ma már nyomát sem érezzük. Ugyanilyet kaptunk ostrom után is, Matyi akkor is olyan rosszul érezte magát. Most, hogy túl vagyunk rajta örülünk, hogy kaptunk, mert Olaszországban is elég rosszak a vizek és az ilyen oltás sosem árt. [...] élet kiteljesedése, őszinte és óriási erőfeszítés — valóságos kivirágzás.....Zsonglőrködésre kényszerülök; két kifejezőerőt kell egyensúlyban tartanom: a jobb oldali üvegablak színét s a méretben azonos, bal oldali fal fekete-fehérét.” Az idézet Román József: Matisse című könyvéből való, Bp. Gondolat Könyvkiadó 1975. 202.0. 28. Levelek otthonról. Szönyi István és Bartóky Melinda levelei Szönyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949—1960). PMMI, Szentendre, 2009, 21. levél, 71. o. 29. Szőnyiék tehenét hívták Ruzsinak. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom