Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
EZERKILENCSZAZNEGYVENKILENC egy hivatalos értesítést, hogy menjünk orvosi vizsgálatra, ez az IRO tagsághoz kell. Elmentünk délelőtt, egész külön kezeltek minket, vért vettek különböző vizsgálatokhoz és megröntgeneztek. A többieknek 3-4 hétig tart, amíg az adatfelvételtől eljutnak az orvosi vizsgálatig, mi ezt két nap alatt csináltuk meg. Most már IRO tagok vagyunk, most az olaszoktól várjuk a vízumra az ígéretet, erre az IRO megadja az útlevelet és az útlevélbe beleütik a vízumot. Amint látjátok ez kissé komplikált, de a fő, hogy eljutottunk idáig. Most remélhetőleg egy hónap múlva utazhatunk és főleg lesz egy útlevelünk, amivel Angliába, vagy bárhova is bemehetünk. Nagyon jó érzés lesz, mert most már látjuk, hogy útlevél nélkül nem ér az ember egy fabatkát se. Rómában az ottani igazgató nyomja rá a vízumot, ezt valószínűleg megadják, akkor már pár nap alatt meg lesz minden iratunk. Ilyen protekció nélkül persze ez nem sikerült volna, még így is elég soká tart. [...] Ma kaptunk Vince bácsitól /Korda/ egy levelet, nagyon helyesen bíztat, hogy csak türelem, fog az menni és azt írja, hogy júliusban ő is Rómába jön, jaj csak addigra mi is ott legyünk! Azt hiszem, elolvadunk majd, de az nem baj, majd sok fagylaltot eszünk és oranzsádot fogunk inni. [...] Most itt is nagyon meleg van, de este mindig lehűl a levegő úgy, mint Zebiben. Tegnap este elmentünk sétálni vacsora után a Stadtparkba. Most kaszálták ott a füvet és remek szénaszag van. A Stadtpark olyan, mint a Margitsziget volt régen, csupa rózsalugas, gyönyörű nagy fák, szökőkutak és rengeteg pad. Valamivel kisebb, mint a Margitsziget, de gyönyörű szép, rengeteg virág és direkt meg van színekben komponálva a növényzet, vannak vörös levelű fák elszórva a zöldek között, szóval szebbet nem is lehetne csinálni. Van egy kávéház nagy terasszal és zenével, most nyílt meg egy kis „Baby bár”, ez egy tejcsarnok, de rém helyes. Egy kör alakú épület, egy kis gombaszerű képződmény és körülötte asztalok és székek, minden asztalon egy kis lámpa piros lámpaernyővel. Ez messziről világít a fák között, nagyon guszta. Ide beültünk, még éppen egy asztal volt üres. Ettünk négy fagylaltot, nagyszerű tejszínes vanília volt. Lehet még joghurtot is kapni, de a fagylalt sokkal jobb. Olyan jó volt, hogy ettünk még egyet. Egy nagy adag csak 1.32 schilling volt, de rengeteg és nagyon finom. Elhatároztuk, hogy ide sokszor elmegyünk, a „zene is áthallatszik” a másik kávéházból. Oda mentünk utána, nézni a táncolókat, a padokon körben ültek az emberek és hallgatták ingyen a zenét, bent a kávéházban sokkal kevesebben voltak. Mi is leültünk egy padra egy jázminbokor mellé, remek jó szag volt. Rengeteget nevettünk, nagyszerű kedvünk volt. [...] Olvastunk egy nagyon érdekes cikket Matisse-ról az angol Vogue-ban26. Most nyolcvan éves, egy dél-francia faluban, Vence-ben lakik, és az ágyban dolgozik egy kápolna terven. Van egy remek francia pap, Pater Couturier-nek27 hívják, aki azt mondja, hogy a vallás nem számít, fő a tehetség és csupa 2 6. Henri Matisse 11869—1954) francia festő, a XX. sz.-i festészet egyik legnagyobb koloristája, óriási hatással volt a modem festészet alakulására. Az olvasott cikk: Rosamond Bernier: Matisse Designs a New Church. Vogue, February 15,1949. 27. A Svájc közelében fekvő Assy templomát kortárs művészek díszítették. A munka 1937-ben kezdődött. Az üvegablakokat 1943-ban Rouault tervezte, 1945-ben Bonnard megfestette az oltárképet, ugyanebben az évben Fernand Léger rakta a homlokzat mozaikját, miközben Lurcat az apszis faliszőnyegét rajzolta. Két évvel később Braque és Lipschitz szobrot mintáztak a templomnak, alig egy év múlva Matisse festette meg a nagy oltárképet Szent Domonkossal az Ur szőlővesszei között. A munkák inspirálója Couturier atya, a lelkes műpártoló dominikánus szerzetes és a helyi plébános volt. Ennek hatására érlelődött meg a gondolat Matisse-ban, hogy fel kellene építeni egy kápolnát, „egy vidám templomot”, amely olyan lenne, mint ő maga; örömet ünneplő, üde, fényességes. A terveket egy építész segítségével ő maga vetette papírra 1947-ben. A dominikánus nővérek vence-i kápolnája 15 m hosszú, 10 m széles, enyhén L alakú. Berendezései, díszei, képei, ablakai az épület valamennyi tartozékával, de még a papi talár is Matisse tervei nyomán készült vagy saját keze munkája. О maga így vélekedik időskori művéről: „A kápolnában az volt a legfőbb célom, hogy létrehozzam a fény és a szín egyensúlyát a fekete-fehérrel rajzolt fal segítségével. Ez a kápolna számomra egy munkában eltöltött 91
