Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
I. Graz, 1949. február 24. Kedves Anyu és Apu! Ne haragudjatok, hogy minden búcsú nélkül jöttünk el és nem szóltunk Nektek semmit, de gondoltuk, hogy úgyse engednétek meg, hogy elutazzunk. Most már Grazban vagyunk egy hotelban, de idáig elég kalandos volt az utunk. Szeretnénk szerencsét próbálni a világban, a holminkat még Pesten eladtuk, abból van egy kis pénzünk, reméljük, majd csak kapunk valami munkát és boldogulunk. Egy jó darabon Stájerországon keresztül autóval jöttünk, ilyen gyönyörű vidéket még nem láttam. Kanyargós utakon jött az autó, fenyőerdők között, helyes kis faluk voltak mindenütt az út mentén. Az osztrákok nagyon barátságosak, amit lehet, segítenek. Hál’ Istennek itt nincs túl sok magyar, így lehet szobát kapni. Egyelőre még nem jelentkeztünk, mert akkor valószínűleg IRO1 lágerbe tesznek két hétre és ott megvizsgálnak, hogy nem vagyunk-e betegek. De mi előbb szeretnénk itt körülnézni, mert a lágerből nem engednek ki két hétig. Különben nagyon rendes hely, de azért ha lehet, kikerüljük. Graz egy helyes városka, egy Gellérthegy-szerű várhegy van itt és a közepén folyik a Mura, egy haragos folyó. Csupa régi házikó van itt. Persze vannak nagy modern házak is. A nők általában mind úgy néznek ki, mintha éppen vadászni indulnának, zöld kalapban és nagy sastollak vannak a kalapjukba tűzve. A férfiak is fehér zoknit és térdnadrágot viselnek. Enni mindent lehet, de elég drága, mivel még nincs jegyünk. A sör irtó jó!! A hotel is nagyon rendes, ma este fürödni fogunk. Tegnap, szerdán érkeztünk ide, még tegnap találkoztunk Matyi egy régi ismerősével, aki egy nagy vaskereskedés igazgatója és mindenben segített, adott már pénzt is és ő küldött ide a hotelba. Már én is egész jól beszélek németül, nem vagyok olyan szégyenlős, mint Pesten. Mindenki megnéz, mivel itt olyan pocsékul néznek ki a nők, hogy egész kirívok közülük. Holnap este elmegyünk moziba, egy amerikai filmet adnak. Egész nap sétálunk és intézzük az ügyeinket, közben nézzük a várost. Remélem, megbocsátjátok, hogy eljöttünk és senkinek se szóltunk, majd fogunk írni minden héten. Egyelőre itt egy pár napig maradunk ebben a hotelben, mert nem tudjuk, hogy kell-e lágerbe menni vagy se. Majd megírjuk. Mindkettőtöket sokszor csókol Zsuzsa I. IRO: International Refugee Organization, menekülteket segítő nemzetközi szervezet. 57
