Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1954
EZERKILENCSZAZOTVENNEGY Azt még nem is mertem bevallani neki, hogy van tárgyas ragozás is, én is most látom csak, hogy micsoda borzalmas nyelvezetünk van nekünk. Ez minden héten kétszer jön ide, hál’ Istennek nem nekem kell hozzá mennem, és így egész könynyen elintézem. Egész jó pedagógus vagyok, fantasztikus türelmem van és százszor is elmagyarázok valamit, ha látom, hogy nem érti a hülye. Tamaráékkal múlt szombaton a kínai étteremben voltunk, mint Jóska vendégei, csupa kínai ételt ettünk, szerencsére ezzel be is fejeződött a folklorisztikus zabálás és ezen a héten már egy rendes vendéglőbe megyünk. A kínai étterem azért nagyon mulatságos volt, kínai a személyzet is és az asztalon fapálcika eszcájg van. Fecskefészek levest ettünk, utána kínai csem-csemeket rizszsel, fogalmam sincs, hogy mi volt az, mindenféle gyanús moszat, de nekem nagyon ízlett. Négyféle fűszeres szósszal kell mindent nyakon önteni. Tamara nagy szakértelemmel forgatta a fapálcikákat, de mi villával és késsel ettünk, utána megállapítottuk, hogy azért a pörkölt jobb eledel. Másnap Tamaráék kocsiján kimentünk egy erdőbe, a Circeo félsziget közelébe, kb. 80 km-re Rómától. Ok hozták a két daxlit is, sajnos Buksit nem vihettük magunkkal, mert felfalta volna a daxlikat. Egy hatalmas pinea erdő van ott, nincs egy lélek sem, és csak a madarak csiripelését lehet hallani, igazán gyönyörű hely. Fürödni nem lehetett, mert a tenger messzebb van, de Tamara nem mehet napra, ugyanis a Technicolor filmhez nem szabad lesülni és ő most fog egyet forgatni. Ök hoztak egy nagy lábasban nyúlpörköltet és babfőzeléket, ezt felmelegítettük a benzinfőzőn, majd vörösborral öblögetve felfaltuk, rém éhesek voltunk. Rengeteg gyümölcs is volt, mert mi is vittünk mindenfélét. Ebéd után pokrócokon szundikáltunk, időnként a daxlik megnyalták az orrunkat, aztán kártyáztunk, nagyon kellemes volt. Matyi csinált fényképeket is, majd meglátjátok, hogy Tamara milyen szép. Bár Matyi azt mondja, sokkal unalmasabb az arca, mint az enyém, mert én egy karakter vagyok. Hmhm. Késő este értünk haza Rómába, nagyon fáradtan, de nem tudom, hogy mitől, valószínűleg a jó levegőtől. A múltkor kölcsönkaptam egy Magyar Nemzetsz, amiben olvastam egy nagyszerű cikket Apuról, bár kértem az illetőt, hogy adja ide az újságot örökbe, a piszok visszakérte. Nem tudnátok Ti elküldeni azt a számot, nagyon örülnék neki, nekünk borzasztóan tetszett az a cikk. Most megyek egy kis bevásárlásra, van egy kis gubuskám, azt sürgősen elköltőm. Mamikám, Neked megveszem azt a Párizs könyvet és holnap feladom. Be is fejezem ezt a villámlevelet (tíz perc alatt írtam), hogy ezt mindjárt feladhassam a San Silvestrón. Ja, vettem egy gyönyörű svájci anyagot, Tamara Lees, Szönyi Zsuzsa és a daxlik egy erdei kiránduláson
