Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)

1952

EZERKILENCSZAZOTVENKETTO lágítás két hosszú cső, ami végighúzódik a tetején (nem neon). Meg is vacsoráztunk, kitűnő kaja volt, utána fagylalttal. Az út végén felkérik az utasokat, hogy írják meg észrevételeiket az új típusú vagonnal kapcsolatban. Itthon találtuk Loulout, aki Orvietóban volt és másnap reggel első dolgom volt, hogy Buksiért rohantam. Szegényke borzasztóan lefogyott, biztos idegességében nem evett egy falatot se és egész testében remegett. Most már kezd magához térni, egész nap alszik és eszik. Remélem, hamar megkapjátok ezt a beszámolót, írtunk két lapot is Capriból. Nektek is minden jót, Mindkettőtöket sokszor csókol szeretettel Zsuzsátok Capri /Dátum nélküli képeslap/ Tegnap este érkeztünk ide, egy ismerős foglalt szobát Anacapriban. Ez valami egész fantasztikus hely, ma egész nap a tengerben fürödtünk, fürdőruhában ebédeltünk a strandon egy vendéglőben és ebéd után nyugágyban aludtunk. Most Capri főterén ülünk és itt mindenki a legextravagánsabb dolgot művelheti, anélkül, hogy bárki megnézné. A kutyák pl. a nyakukban sálat viselnek. Az emberek mindenféle nyelvet beszélnek, kivéve olaszt, az utak egész szűkek, mert nincs hely a szikláktól. írunk hosszú beszámolót addig is sok csók Zsuzsától, Csau-csau Matyi I43. Róma, 1952. szeptember 1. Édes Mamikám és Apu, [...] Megkaptuk Anyu augusztus 3-i levelét, melyben Buksi kutya nevelési rendszerét szi­dalmazod, azért nem olyan vészes a helyzet. О azért szépen tud sétálni az utcán, sőt, ha kellő szigorral szólunk rá, láb mellett jön póráz nélkül is. Csak akkor olyan borzasztó, ha ismeretlen helyre visszük, pl. Albanói-tó, ahol békák kuruttyolnak és ő attól annyira megijed, hogy azt se tudja fiú- e vagy lány. Amíg mi Capriban üdültünk, ő a Zoóban volt panzióban és az lelkileg borzasztóan megviselte. Mikor kihoztam, hetekig nem beszélt velünk és haragudott, úgy látszik a mi hibánkul rótta fel, hogy őt oda becsukattuk. De most már rendbejött és ugyanolyan jókedvű eb, mint volt. Én most minden délelőtt dolgozom, fordítok és gépelek, ez kb. szeptember 15-ig tart, mert ak­kor jön vissza a másik főnök, akit helyettesítek. így reggel hétkor kelek, hogy Buksit levigyem, bár Matyinak proponáltam, hogy minden második nap ő vigye le, de az ötletem nem talált nagy vissz­hangra. [...] Loulou elutazott pénteken szabadságra, mi nagy örömrivalgással vettük ezt tudomásul, igazán nagyon édes és szimpatikus, de azért néha jólesik egyedül lenni. A francia Alpokba ment, mint tavaly is Putzi kutya kíséretében. 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom