Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1952
EZERKI lencszazötvenkettő Zsuzsa jött vacsorára, a kedvencét, rakott krumplit csináltam. Vasárnap Gyurka volt itt, délután láttunk egy rém hülye amerikai filmet. Borzasztó, hogy ezek az amerikaiak milyen sületlenségeket tudnak csinálni, az ember csak mérgelődik, hogy a pénzét kidobta. Este új vendég volt vacsorán, a békéscsabai Zsuzsi sógora, Miska. Már régóta itt van Rómában, de mi csak most ismertük meg, nagyon szimpatikus ember. Buksival mindjárt igyekezett barátságot kötni, bár ez nem olyan könnyű, mert idegenekkel szemben mindig kitör belőle a farkas-természet, és úgy ugat, hogy reng a ház. Ezt főleg férfiakkal csinálja, nőket még inkább beenged a lakásba. De még kellemetlenebb, ha a Tevere partján leengedem és véletlenül jön valaki, annak nekitámad és csattogtatja a fogát. Meg nem harapott még senkit, de mindenki nagyon megijed tőle. Szerencsére a csónakházasok és evezősök már mind ismerik és tudják, hogy csak adja a nagy farkaskutyát, de nem mer igazán harapni. Már kezd nagyon meleg lenni, és mi arra az esetre, ha az öreg főnök megtartja Matyit, nyaralási terveket szövögetünk. Legjobban Ischiába szeretnénk visszamenni, de inkább olyan helyre kéne menni, ahol még eddig nem voltunk, majd meglátjuk. Lehet, hogy az egészből nem lesz semmi, így nem iszunk előre a medve bőrére. Június 16. hétfő Most folytatom a levelet, mert közben megint rengeteg dolgom volt és mindig halogattam, hogy tudjak írni Matyi szerződéséről is, de még mindig nem adtak neki végleges választ. Az én főnököm kéthetes nyári szabadságon van és így én rohangálok és melózok most. Ez anyagilag is nagyszerű, meg különben is nagyon tetszik nekem. Csak az a kár, hogy például pont most érkeztek Anikóék Rómába, mert mennek Ischiába és én nem lehetek sokat velük, mert dolgoznom kell. Tegnap délután érkeztek motorral, a sátor is velük van, és ma este már mennek is tovább. Anikó itt aludt a mi szobánkban a kis díványon, Jacques meg a szomszédban kapott egy ágyat. Megint nagyon rábeszélnek, hogy menjünk le Ischiába úgy, mint tavaly, de persze minden Matyi állásától függ. Emiatt most kissé idegesek is vagyunk, mert kellemetlen lenne, ha megint állás után kéne szaladgálnia. Buksi most, mint női kutya a környék ebeinek a kedvence lett, és ha sétálni megyünk, mindig egy-két udvarló kíséri. Én nagyokat rúgok beléjük, de még ez se használ, nagyon kitartóak. A Tevere partján egy dráma is történt, mert a Picchio nevű csónakos kutya a csónakházból mikor meglátta Buksit, vízbe vetette magát és kiúszott hozzá. De jött egy másik, csúnya fekete-fehér foltos kuvasz és Buksi nem méltányolta Picchio hősi cselekedetét, inkább azzal kezdett játszani. Erre Picchio a másik kutya torkának ugrott, de az ügyesebb volt, és majdnem megharapta. Végül én szedtem ki szegény kis Picchiót a másik kutya szájából. Buksi pedig mindezt közömbösen nézte. Mindkettőtöket nagyon sok szeretettel csókol Matyi nevében is Zsuzsátok I38. Róma, 1952. július 2. szerda Édes Mamikám és Apu, itt borzasztó meleg van, az egész család lógatja a nyelvét, főleg Buksi. Egyelőre nyaralásról szó se lehet, mert Matyi tegnap írta alá az új szerződését Cataluccival, megint egy fél évre. Irtó boldogok 273
