Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1950
юз-Róma, 1950. január 21. Edes Mamikám és Apu, Rigó arcképét megkaptuk, olyan édes kis boci, rögtön orron pusziltam. Matyi csinált neki paszpartut és az én ágyam fölé akasztottuk, Tüncsike mellé. Olyan guszta puha fülei lehetnek, biztos agyon nyomorgatnám. Matyi a Cinecittában befejezte a munkát, már majdnem kész a film is, így már nem volt semmi dekorációra szükség. Szombaton, ma fogja megkapni az utolsó fizetést, Maroulis megpróbálja neki elintézni, hogy egész hétre kifizessék, pedig csak két napot dolgozott. Nagyon rendes Maroulis, bár mindig ilyen főnöke lenne. Mi nagyon örülünk, hogy vége a munkának, mert legalább megint mászkálhatunk egy kicsit, még rengeteg dolog van, amit meg kell nézni. Most Matyi is járhat fogorvoshoz, tegnap délután volt először, neki is nagyon tetszik a rendelő és szimpatikus a doktor. Múltkor itt volt nála egy napig Firenzéből Cs. Szabó Laci, és mikor megtudta, hogy én járok hozzá, megkérdezte, hogy még mindig olyan szép vagyok-e és kézcsókjait küldte. Apu, Téged nagyon sok szeretettel üdvözöl. Nekem lejött a fogamról egy korona, amit még Bella tett rá, és most azt vissza kellett rakni, meg van egy pár kis luk a fogamban. De olyan finoman dolgozik, hogy egyáltalán nem fáj a fúrás. Matyinak valószínűleg kell csinálni egy koronát, amit már Bella is ajánlott, de ő lebeszélte. Pedig jobb lett volna akkor megcsináltatni, mert ez biztos külön pénzbe fog kerülni. Egy aquarellt beadtunk kereteztetni, egy kertből festett Dunakanyar, még a kerítés is látszik egy kicsit. Képzeljétek, mielőtt a fogorvos betömi az ember fogát, elővesz egy kerek tárcsát, amire körbe fogak vannak erősítve, és megnézi, hogy milyen a fog színe. Nekem 21. Egy dobozban megvan neki az összes fogszín a töméshez, és pontosan ugyanolyan lesz a tömés színe, mint a fogé. Ez most érkezett Amerikából, nagyon praktikus. [...] Vincénének írtam egy köszönő levelet a cukrokért, sajnos már lényegesen könnyebb a doboz, de nem lehet megállni. Eltesszük egy fiók mélyére, hogy ne együnk egész nap, mert elrontjuk az étvágyunkat. Csak ebéd után vesszük elő és este lefekvéskor az ágy közepére tesszük a dobozt és zabálunk. A legfinomabb egy cukrozott gesztenyefajta, azt hiszem, ugyanolyan eljárással csinálják, mint a kandírozott gyümölcsöt, mert a gesztenye rostjai is megvannak. Még van így elkészített mandarin is, ez is remek. Ilyet küldtünk T. /Triznya/ Anyunak az édes bors csomagban, remélem megérkezik. Sandróéknak tegnap szállítottunk, az egyikre festettem egy Tritone kutat, ami a Piazza Barberinin van, ez olyan jó lett, hogy mikor kész volt, nem hittem el, hogy én csináltam. Sandro is majdnem könnyezett örömében, és mondta, hogy szignáljam ezeket. Én eddig nem írtam rá semmit, mert végeredményben én lerajzolom ezeket valamiről. A holmikat, ami nem kell, Sandróékhoz fogjuk adni, mert Milánóban hotelben fogunk lakni és ott nem lesz hely, meg könnyebben ellophatják. Meg az utazás is kényelmesebb annyi pakk nélkül. Feliciéknél sajnos nem lehet fenntartani a lakást, mert természetesen ők keresni akarnak, és mi nem fizethetünk annyit. Azt megígérték, hogy ha véletlenül az új lakó csak két hónapra venné ki, akkor nekünk tartják fenn, ha az elment. De fogunk kapni lakást, mert Matyi angol tanítványának a mamája megígérte, hogy ő majd szerez nekünk. Ilyen lakást könnyebben kapni, mint panziót, mert az idegenek 2-3 hétre jönnek, és nem vesznek ki hónapos szobát. 211
