Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1950
LEVELEK RÓMÁBÓL Itt már voltak egy csomóan, többek közt persze Vince, aki rögtön bemutatta Matyit mindenkinek. Kisült lassanként, hogy egy új filmről tárgyalnak, Vincéék adják a tőkét, egy olasz rendezi, a leghíresebb olasz rendező, Vittorio De Sicának1 hívják, ő találta ki a neorealista stílust, ami most divatos. Egy amerikai is benne van, akit Ned Mannek2 hívnak, ennek hatalmas virágos nyakkendője volt és Matyi nagyon megtetszett neki, mert az olaszok általában nem beszélnek angolul és dühös rájuk. Aztán egy építész, akinek az irodájában voltak, és ennek a segédje, egy egyiptomi, aki ösztöndíjjal van itt és a kairói filmegyetemet végezte. Ez nagyon intelligens fiatalember és Matyi összebarátkozott vele. Később kiderült, hogy az egész filmet Milánóban fogják forgatni, nekünk is oda kell menni 2-3 hónapra. Rendes contractot /szerződést/ fognak kötni Matyival, ő skicceket csinál majd az amerikaiaknak. Ez abból áll, hogy minden, az amerikai által elképzelt jelenetet neki kell vázlatosan megrajzolni, pl. egy nő ül az ablaknál és kinéz, belülről, a szobából nézve stb. Nem fontos, hogy a rajz jó és részletes legyen, csak az a lényeg, hogy az operatőrnek fogalma legyen róla, hogy az amerikainak mi az elképzelése. A rajzokról fényképeket csinálnak, és ezt szétosztják rendezőnek, operatőrnek, színésznek stb. Volt ott két olasz fiatal festő is hupivörös zokniban és sállal, kissé ferdén néztek Matyira, de nem tudnak semmit csinálni. Egy titkárszerű egyéniség ki akarta Matyiből húzni, hogy mennyit kér, és mikor kötik meg vele a contractot, de szerencsére Matyi nagyon ügyesen kitért előle, és Vince mondta, hogy ezt majd Moore fogja elintézni és minél többet igyekszik kisrófolni. Ezek szerint Matyi benne lesz a staffban, biztos, hogy legalább havi 100.000-ret fog kapni. Vince és De Sica nagyban magyaráztak egymásnak, végül felkerekedett az egész banda. Vince beültette maga mellé Matyit a taxiba, De Sicával és még valakivel meg az amerikaival. Elmentek a Via Venti Settembrére egy kis palotába, ahol egy vetítőterembe beült az egész társaság. Itt levetítették nekik Kordáék egy régi, 1934-ben csinált filmjét, ami hasonló témáról szólt és ezért tanulságos megnézni. Ez a film egy külvárosban fog játszódni, ahol egész közönséges emberek élnek és egy fiú rájön, hogy ő csodákat tud csinálni. Persze mulatságosan lesz beállítva. H.G. Wellsnek van egy novellája, ahol egy pali a kocsmai lámpát megfordítja úgy, hogy lefele ég és egyéb csodákat csinál, a saját maga legnagyobb megdöbbenésére, ebből van Kordáéknak ez a régi filmje. Persze nagyon primitív, de a trükkök miatt mutatták be főleg. Közben megjelent Moore is, mindenki nagy ovációval fogadta, Matyihoz is odament, kezet fogott és nagyot kacsintott rá. Olyan helyes, igazán egy remek mókus, hogy így együtt érez velünk. A film közben Matyinak erősen korgott a hasa, mert reggel óta nem evett semmit, nem volt ideje egy bárba se bemenni. Utána az általános búcsúzkodásnál Vince azt mondta neki: velünk jön ebédelni. Erre Matyi nagyon felvidult, megint taxin elmentek, de már csak az amerikai és még egy pali maradt velük. Vince úgy tervezte, hogy engem is elhív, de már három óra volt és Matyi mondta, hogy már rég megebédeltem. Még felmentek Vince feleségéért, a Pinción laknak egy hotelben aTrinitá dei Monti mellett. Vince felesége nálam alig idősebb, [...] nagyon vidám és mindig nagyokat nevet. Pont az ő ellentéte. Elrohantak a Ninóba, amit Matyi már ismert. Itt főleg ő evett jó étvággyal, a többiek csak turkáltak, ezek a gazdagok sose éhesek. Matyi nagy politikai előadást tartott nekik, az amerikai hihetetlen naiv, Vince józanul és reálisan gondolkozik. Szóval Vince egy remek 1. Vittorio De Sica (1902-1974) az olasz filmművészet egyik nagymestere, a neorealizmus egyik megteremtője. Legismertebb filmjei: Fiúk a rács mögött (1946), Biciklitolvajok (1948), Csoda Milánóban (1950), Házasság olasz módra (1964), Napraforgó (1970) stb. 2. Ned Mann (1893-1967) amerikai filmes, a speciális effektek szakértője. Sokat dolgozott a Korda fivérekkel olyan ismert filmekben, mint A vörös Pimpernel (1934), Rembrandt (1936). Más amerikai rendezőkkel is, pl. John Armstronggal, John Clementsszel. 204
