Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
EZERKILENCSZAZNEGYVENKILENC és fantasztikus elegáns minden. Az ő íróasztala egy hatalmas reneszánsz asztal, mázsás lábakkal, az egész tömör tölgyfából van. A padlón egy egész szobát betöltő szép perzsaszőnyeg és egy reneszánsz szekreter van, amiben belülről bár, üvegekkel és belső világítással. Cseppet sincs iroda jellege az egésznek. Most azt akarja, hogy a falba beépítsenek két képet, az egyik valami Watteau iskola; valahol láthatta ezt, hogy besüllyesztették a képeket egy kicsit a falba és most ez a mániája. [...] Megígérte, hogy fog beszélni a Vincével, nemsokára visszajön, csak öt napra ment. Reméljük a legjobbakat, hátha valami jó hírrel jön vissza. Vasárnap elhatároztuk, hogy elmegyünk egy másik templomba, amit még nem láttunk. Egész közel van hozzánk a Sant’Ágnese fuori le mura, a Via Nomentanán. Nem lehet látni, hogy hol van a bejárat, mert félig a föld alatt van és láttuk, hogy egy bácsi bemegy egy kis kapun, mi utánamentünk. Az ember először egész váratlanul egy édes kis kertbe jut, pálmafákkal és ott van a templom bejárata. De mint kisült, mi a templom felső részébe jutottunk, egy körben futó galéria félére, ahonnan le lehet látni. Ez volt a legszebb templom, amit eddig láttunk, az egész sárgás-okker ködben úszott, lent az oltárnál egy pap misézett és rengeteg ember volt. Később lementünk egy lépcsőn, lentről még gyönyörűbb. Antik oszlopok tartják a boltozatot és az oltáron csodálatos mozaikot látni, három alakkal. Itthon kisütöttük a Baedekerből, hogy a mozaik a 7. századból van. Az egész templom nagyon régi, Konstantin kezdte el és 626-ban újraépítették. Alatta vannak a katakombák, de nem volt kedvünk lemenni, mert szép idő volt. A templom mellett iskola és rendház működik, ezen keresztül jöttünk ki, egy kis utcára. Nekem borzasztóan tetszik Rómában, hogy folyton le-fel mennek az utcák, lehet látni, hogy hét dombra van építve, amint azt a latinban tanultuk. A legelegánsabb része a városnak a Via Veneto és környéke, mind lejtős utcákból áll. Olyan, mintha Pesten az Apponyi tér egy dombon lenne és a Váci utca felvezetne rá. [...] Megint találkoztunk Runnyaival péntek este. Mi vacsora után voltunk, de ő nem és rettentően erőltette, hogy még együnk valamit. Rendelt egy hideg borjúhúst és rajta valami nagyon finom szósszal, olajbogyókkal. Remek jó volt, de mi már nem voltunk éhesek. Azért megettük, de másnap Matyinak kis hasmenése volt, azóta már elmúlt. Runnyai influenzás lett és egy hétig ágyban feküdt, még most is egy kicsit kókadt volt. így inkább mi beszéltünk és ő hallgatott, a szokástól eltérően. Alig tudok írni, mert Matyinak nagyon jó kedve van, és folyton heccelődik, teljesen meghülyült, ugat, makog és csipog. Kiragadta a tollat a kezemből és beleírt a levelembe. Ezt a malacságot is ő csinálta, folyton lökdös. Ma feladtunk Nektek egy kis csomagot ajánlva, édességet küldünk benne, tettünk bele egy kis csípős cukrot is a Malackának /bors/. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy meg fog-e érkezni, rögtön írjátok meg. Még a múltkor feladtunk egy kis borsot (2 dkg) egy levélben, azt megkaptátok? [...] Itt most egész meleg van, folyton változik az idő. Legalább 20 fok van, nyugodtan lehet a fekete szövet kosztümben járkálni. Most pá-pá, sokszor csókol Mindkettőtöket Zsuzsa Most valami szellemeset akartam írni, mire jó nejem azt mondta, hogy csak azt ne (!), mert abból rémes dolgok szoktak kisülni; így hát csau Matyi 173
