Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
LEVELEK RÓMÁBÓL A legjobban egy kis mellszobor tetszett, V. Pál pápát ábrázolja, (ugye a Borghese ugyanaz, mint a Borgia?) Az emeleten vannak a képek, egy csigalépcső vezet fel, onnan le lehet látni a parkra. Átkozódtunk, hogy nem vittünk fényképezőgépet, mert gyönyörű nagy szökőkút van épp ott és mintás virágágyak körülötte. Valami zöld növény van elültetve úgy, hogy felülről nézve lehet jól látni a mintákat. A képtárból több képet majdnem elloptunk, vannak olyan kis testhezálló képek, amivel az ember lakni tudna. Például Raffaello, egy ismeretlen férfi arcképe, kicsit kövérkés bácsi, fekete sapkában, ruhában és barna haja a vállát verdesi. Tiziano Égi és Földi szerelme is gyönyörű, nekem főleg a tájképek tetszettek ott hátul, az egyiken két fehér nyuszi hegyezi fülét a mezőn és egyéb, hasonló események láthatók. Aztán szép volt a többi Tiziano is, a Venus és Amor, meg a St. Domonkos és Krisztus, Lorenzo Lottótól egy férfi feketében, a kezében egy rózsát morzsol szét. Nagyon tetszett Lucas Cranach furcsa Vénusza. Botticelli Madonna Jézussal nagy kerek keretben szép, szép, de ugyanabban a teremben volt egy Filippo Lippi Madonna, ugyanilyen keretben, a ruhája színe halszürke és a karján egy rózsaszín anyag van, amitől az egész gyönyörű lett. Azután borzasztóan tetszett egy kis háromrészes oltár, Beato Angelicótól, Utolsó ítélet féle nyüzsgés látható rajta, baloldalon egy bácsi kopogtat be a mennyországba fekete köpenyben és piros harisnyában. Látni a poklot is az ördögökkel, ez egész pici volt. Aztán nagyon odavoltunk Bartolomeo Veneto (én sose hallottam erről a festőről) Férfi képmásától. Piros függöny előtt egy fiatal férfi néz, prémes kabátban, az ujja fekete-arany kockás anyagból van. Vettünk levlapot Cranach Venusáró 1 és Raffaello Magdolna Strozzi)áró\. Nekem még tetszett Andrea del Sarto Maria Magdolnája is, meg volt még két kis Greco. Utána szerettük volna megnézni a parkot, de már nem volt időnk, mert kellett jönni ebédelni. Ebéd után aludtunk, mint minden nap, aztán sétifikáltunk a Via Nazionalén. Van ott egy kis templom lesüllyedve, kívülről egész régi, mint a Baedekerből itthon kisütöttük, ez a San Vitale és az V. századból való. Belül egész új, olyan barokk. Visszafelé jövet bementünk itt a Santa Maria della Vittoria templomba, nagyon érdekes nézni az embereket. Ez a San Bernardo téren van, egy nagyon forgalmas helyen. Percenként jönnek be az emberek, negyed-fél óráig imádkoznak, aztán mennek vacsorázni. De a legérdekesebb, hogy több a férfi, mint a nő és egész aranyifjú kinézésű, nagyon jól öltözött fiatalemberek is betérnek, letérdelnek és imádkoznak. A szalmaszékek össze-vissza álldogálnak a templomban, ettől olyan barátságos és otthonos. Ma megint kaptunk Vincétől /Korda/ egy levelet, remek pofa lehet. Azt hiszem, olyan, mint Apu, csak neki rengeteg pénze van, de ettől ugyanolyan marad. Mindig egész lezser leveleket ír, mi ettől abszolút megnyugszunk. Soha semmi pontosat, hogy most mit fogunk csinálni, vagy mi legyen velünk, hanem majd a Peter Moore talál valami munkát ott, maradjanak egy darabig Rómában, mert ott sokkal kellemesebb, mint Angliában. Neki az nem probléma, hogy mennyi pénzt ad nekünk, inkább azon van megakadva Peter Moore, hogy mit dolgozzunk mi itt. Vince azt írja: Pistától kaptam levelet, jól van. Mindig odaírja a végére, hogy írjanak! Aláhúzva. Nagyszerű alak lehet, tényleg szeretnénk már megismerni. Ma vacsorára előételnek sárgadinnyét hoztak sonkával. Kicsit haboztunk, de láttuk, hogy mások is eszik, hát megkóstoltuk. Remek, Ti is próbáljátok meg. Utána natursnicli /natúrszelet/ volt krumplival és lecsóval, aztán megint gyümölcs. Folytatás hétfőn délben. 128
