Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1955
LEVELEK RÓMÁBÓL Van vagy tíz fényképezőgépe és Rómáról olyan gyönyörű fényképeket csinált, hogy Matyi egész kétségbeesett. Mindig hajnalban kel fel, mert akkor van egy kis pára, ami egész furcsa hangulatot ad a fényképeknek. A sziámi akar egy filmet csinálni otthon, elmesélte a témáját, gyönyörű lesz, ha tényleg sikerül neki jól megcsinálni. Persze meghívta Matyit, hogy okvetlen menjen el oda, Matyi udvariasságból hümmögött egyet-kettőt, de azt hiszem, az az utolsó hely, ahova mennénk. A múlt héten itt voltak Sandróék, velük volt egy D’Arrigo5 nevű volt színész. Nekem rémlik valami, hogy hallottam róla, a Vígszínházban is játszott, de én úgy emlékszem, inkább operettekben énekelt. Most nagyon jól megvan, középkorú embernek néz ki, mikor megmondta, hogy már hetvenegy éves, majd leestünk a székről. Én ötvenöt-hatvannak hittem volna. Most már megyünk aludni, mert nagyon késő van, és különben is annyit pletykáztam, hogy majdnem kikopott az írógép. Matyinak is hagyok egy kis helyet. Pá-pá, Mindnyájatokat nagyon sokszor csókol szeretettel Zsuzsa Na, mit szóltok, milyen remek levelet „írtunk”?! Az biztos, hogy Zsuzsa olyan klassz diskuráló stílusban tud írni, hogy emellett mindannyian elbújhatunk. Szóval, amint látjátok, továbbra is egész jól megvagyunk és remélem, hogy ezt a levelet hamar megkapjátok és így Anyu megnyugszik egy kicsit. Na, pá-pá, Istvánkával és Jóskával /Triznya/ együtt Mindkettőtöket sokszor ölel és csókol sok szeretettel Matyitek 214. Róma, 1955. január 31. Édes Mamikám és Apu! Most én kissé el vagyok maradva a levelezésben, mert egy hétig itt volt a Signora Costantini varrógépe és vadul varrtam. Megkaptuk január 11-én írt leveleteket, a gyönyörű folyó leírással, ezt lefordítottam Matyinak, mert tényleg egy dokumentfilmet lehet belőle csinálni úgy, ahogy van. Ettől függetlenül nagyon szépen van leírva, nekem az a vidék jutott eszembe, amerre a tizenegy vályú felé szoktunk menni. Ott is volt egy forrás a moha közt. A január 20-án írt levelet tegnap este kaptuk meg, nagyszerűen mulattunk rajta, egymásután ötször elolvastuk. Örömmel állapítottuk meg, hogy idősb Fixi-Faxinak és „Kotlós Anyónak” is jó kedve van. Egész hihetetlenül hangzik, hogy Nálatok olyan hideg van, itt ugyanis plusz 20 fok van nappal és 12-13 éjjel, az igaz, hogy ilyen enyhe telünk még nem volt, az olaszok is csodálkoznak. Még csak az eső se esik, egész tavaszi időjárás van, folyton süt a nap és kék az ég. Szicíliában a mandulafák virágzanak, ma olvastam az újságban, hogy Casertában, ahol híres park van, az összes virágok kinyíltak tévedésből. Szegény franciák eközben meg teljesen eláztak, kíváncsi vagyok, hogy Loulout nem fenyegeti-e az árvíz. A Szajnáról sok fénykép jelent meg az itteni újságokban is, a párizsiak a rakpart fölött nézik a folyót, mint egy látványosságot. 5. D’Arrigo Kornél (1886-г) népszerű operettszínész volt, több vidéki i Olaszországban élt. ; fővárosi színházban játszott, élete végén 432
