Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
a szakmabeliek elismerésének megnyerése újabb kihívások elé állította a fiatal iparművésznőt. 1939-től tagja az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak. A társulat székhelyének otthont adó Mária Valéria úti épületben állandó kiállítása van.10 Alig egy évvel a műhelyalapítás után már a VII. Milánói Nemzetközi Iparművészeti Triennalén szerepel műveivel, melyek közül a Somogyi betyáros szőnyeget külön elismerésben részesítették.11 Ebből az alkalomból reprodukálják három kézi csomózású szőnyegét a Magyar Iparművészet „Háziipari melléklet”-ében.12 1941-ben a Pilvax Kör és a Bartha Miklós Társaság13 rendezésében állítja ki magyar és keleti (óperzsa, kínai, kaukázusi) motívumú szőnyegeit édesapja, Remsey Jenő festőművész és Eősze András szobrászművész társaságában. A kiállítást Kató Kálmán festőművész, a „Műterem” művészeti vezetője rendezte.14 A csoportos tárlat élénk sajtóvisszhangot váltott ki, méltatják „gazdag és eredeti fantáziáról tanúskodó szőnyegeit”, valamint a gödöllői hagyomány felelevenítését.16 A Művészet című lap reprodukálja az egyik kiállított szőnyegét. 1942 decemberében 6 szőnyeggel (Sárközi szalagos szőnyeg, Bonnyai szőnyeg , Derbeut szőnyeg, Kun szőnyeg, Székely gyöngyvirágos szőnyeg, Székely szekfűs szőnyeg) szerepel az Alkotás Művészház II. csoportos kiállításán.16 A szakmai sikerek mellett a műhely anyagilag is jövedelmező vállalkozássá nőtte ki magát. Az értékálló gyapjúszőnyegek kelendőek voltak, mintáik és magas kvalitásuk miatt gyűjtők is vásárolták. A műhely rendszeresen jelen volt a Városligetben megrendezett őszi és tavaszi nemzetközi lakberendezési kiállításon és vásáron, ahol a kész szőnyegeket eladták és újabb megrendeléseket vettek fel. A műhely több reklámlapja és névjegye is ismert, melyeken több helyszínt is megjelölnek budapesti árusítóhelyként és lerakatként.17 A szőnyegeket az egyik reklámlapon így jellemzik: „A Palotás szőnyegek magyar népművészeti szellemben és eredeti perzsa minták után háziiparilag, kézzel csomózott, külföldi kiállításokon sikert aratott, H. Remsey Ágnes szőnyegei. 66. Kaukázusi 223 — 67. Besir 218.— 68. Yomud 115.— 69. Derbent 206.— 70. Bonnyai 191-— 71. Karabagh 45.— 72. Sárközy lány 54.— 73. Kínai 258.— 74. Óperzsa 396-75. Sirván 532.— KATÓ KÄLMÄN festőművész a „MŰTEREM“ művészeti vezetője A PILVAX KOR ÉS A BARTHA MIKLÓS TÁRSASÁG RENDEZÉSÉBEN REMSEY JENŐ GYÖRGY FESTŐMŰVÉSZ EOSZE ANDRAS szobrászművész és H. REMSEY ÁGNES (PARMÚVÉSZNÓ GYŰJTEMÉNYES К I Á L L I TÁSÁN a N KATALÓGUSA Kiállítási katalógus Remsey Ágnes szőnyegeinek felsorolásával, Műterem, 1941.január elsőrangú minőségű, művészi darabok. Kitüntetve Hors Concours diplomával.’’ A fejlődő és mind jobban terebélyesedő háziipari vállalkozásnak a világháborús események szabtak gátat. АII. világháború és Budapest ostroma alatt a Palotás Szőnyegműhely elpusztult, a meglévő gyapjút elhordták, a szövőszékeket eltüzelték. Később 1947 körül Remsey Ágnes tett néhány kísérletet a szőnyegtelep feltámasztására, de a politikai helyzet már nem tette lehetővé a magánvállalkozás működtetését. 33
