Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
Jegyzetek 1 A Gödöllői művésztelep indulása 1901-re datálható, amikor Körösfői-Kriesch Aladár Gödöllőre költözött. A telep történetének szimbolikus záró dátuma 1920, Körösfői-Kriesch halálának éve. Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői müvésztelep. Budapest, 1987.; Gellér Katalin: A gödöllői müvésztelep (1901-1920). Gödöllő, 2001. 2 A gödöllői művésztelep történetét számos szállal gazdagítják és árnyalják az alapítók gyermekeinek visszaemlékezései, melyek interjúk formájában vagy önálló kötetként láttak napvilágot. Érdemes megjegyezni, hogy az alapítók gyermekeinek szerteágazó életműve többségében ma is feldolgozatlan és feltáratlan fejezete a magyar művészettörténetnek. Ezen kiállítás és katalógus lehetőségeihez mérten igyekszik ezt az űrt kitölteni. - Kriesch Margit: A gödöllői művésztelep. Közli Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. In: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok. (Studia Comitatensia 10.) Szentendre, 1982. 78-80. о.; Interjú Remsey Ágnessel. Közli Polónyi Péter, uo. 80-82. o.; Remsey Ágnes: Nagyobb mozdulat. Gödöllő, Városi Múzeum, 1992. 3 A gödöllői kolónia művészeti nevelési elveinek összefoglalása: Révész Emese: Művészeti nevelés a Gödöllői művésztelepen. Ars Hungarica, 2003/1. sz. 73-110.; Révész Emese: Nagy Sándor és Körösfői Aladár elvei a művészeti nevelésről. In: Reform, alternativ és progresszív műhelyiskolák 1896-1944. Budapest, 2003.27-33. o. 4 Remsey Ágnes: Nagyobb mozdulat, i. m. 27. 5 Remsey Ágnes: Nem tárgy, nem élőlény. Szentendre, Cephalion Kiadó, 2007. 8-9. o.; Remsey Iván: A Remsey Bábszínház története. Kézirat, 1979. 6-7. o. Gödöllői Városi Múzeum Adattára, A. 89.3.1-2. 6 Remsey Jenő közlése szerint nővére, Remsey Gizella, a Thália Színház drámai színésznője volt. In: Boldogság szigete. Remsey Jenő és a gödöllői művésztelep. Magyar Televízió, I. csatorna. 1979. szeptember 11.21 óra 15 perc. Kérdező: D. Fehér Zsuzsa művészettörténész. Gépelt kézirat, Magyar Nemzeti Galéria Adattára, 221 633/1982. 17-18. o. 7 Vittorio Podrecca 1914-ben nyitotta meg Rómában Teatro dei Piccoli nevű bábszínházát. 8 Remsey Iván: A Remsey Bábszínház története, í. m. 18. o. 9 A rokoni, baráti körben Bébi néninek nevezett Kriesch Margit bábelőadásairól Remsey András is említést tesz a vele készült interjúban. Interjú Remsey Andrással. Kérdező: Török Katalin, Kopin Katalin, Gödöllő, 2011. április 5. 10 Remsey Iván: A Remsey Bábszínház története, i. m. 38. o. 11 Interjú Remsey Andrással. Kérdező: Török Katalin, Kopin Katalin, Gödöllő, 2011. április 5. 12 Az 1935-ös műsor a következő számokból állt: I. rész: Tóbiás bácsi kis cirkusza: 1. Az igazgató köszöntője, 2. Az okos kutya, 3. A néger stepptáncos, 4. Balerina, 5. Akrobata, 6. Kínai bűvész, 7. Idomított szamár- műlovarnő, 8. Liszt Ferenc zongorázik. II. rész: Éjjeli őrjárat: 1. szín: Kezdődik a korcsmában, 2. szín: Éjjel a városka főterén. 13 Remsey Iván idézett kéziratában közli Az éjjeli őrjárat című darab szövegkönyvét. 14 A bábjátszás Magyarországon. írták: Kós Lajos, Németh Antal, Óhidy Lehel, Raffay Anna, Szokolay Béla. Budapest, Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, 1955. 99. o. 15 „Igazi bábszínház volt ez. Madzagos. Később már a felnőttek is eljöttek megnézni az előadásokat, és cukrot vagy süteményt hoztak a zsebükben. De akkorra már benn a lakásban, két szoba közt volt a színpad, az ajtónyílásban. Az egyik szobában gyülekeztek a látogatók, a másikban foglalt helyet az ágyra, a székekre szétteregetve a bábokból álló színtársulat és a kellékek. Ez így ment évekig. Időközben a gyerekek is felnőttek, és az ötletek még inkább. S az előadások tökéletesítésébe a technika haladása is besegített. Míg a kis csapat végül már elérte a hivatásos marionett-színházak színvonalát.” Remsey Ágnes: Nem tárgy, nem élőlény. Szentendre, Cephalion Kiadó, 2007. 56. o. 16 Erről a jelenetről mind Remsey Ágnes, mind Remsey Iván részletesen ír mint hatalmas sikert kiváltó műsorszámról. Remsey Ágnes: Nem tárgy, nem élőlény, i. m. 56. o.; Remsey Iván: A Remsey Bábszínház története, i. m. 28. o. 17 A közönségről külön fejezetben emlékezik meg Remsey Iván kéziratában, i. m. 37. o. 18 1947-ben alakult meg az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) kezdeményezésére a Mesebarlang Bábszínház, majd ennek jogutódjaként 1949-ben létrehozzák az Állami Bábszínházát Bőd László művészeti igazgató vezetésével. Szőnyi Kató: Állami Bábszínházunk útja. Művelt Nép, 1952. 27
