Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)

Jelenet Az Ezeregyéjszaka meséből 1947 k.

a bábok kivitelezésében kapnak feladatot, később tervezői munkákat is végezhetnek. Köréjük olyan személyiségek gyülekeznek, mint Pilinszky János, Passuth László. A hatalom vigyázó tekintetének kereszttüzében valahogy mégis láthatatlan maradt ez a formálódó szellemi közösség.

A bábművészet több művészeti határterület ütközőpontjában áll (iparművészet, képzőművészet, színművészet, irodalom), ezért megfelelő besorolása és értékelése, valamint a bábjátszás és a bábtörténeti elemzés módszertanának kidolgozása a mai napig várat magára.24

A Remsey Marionettszínház (1947-1953)

A Remsey család első bábos korszakát 13 évnyi szünet követte, bábjai a II. világháborúban megsemmisültek. 1947- ben kezdik újra a bábkészítést és bábjátszást a gödöllői Erdő utcai családi házban. A Remsey Marionettszínház második korszakában is jelentős szerepet vállalt Remsey Jenő festőművész, valamint három fia, Iván, Gábor és András.25 A családi társulat egy új taggal is bővül Remseyné Sipos Ilma személyében, aki Iván feleségeként kerül a családba. Kreatív, nyitott személyisége fontos mozgatórugója lett a családi bábtársulatnak, a legtöbb megvalósult báb az 6 nevéhez fűződik. Rajtuk kívül a bábtársulat tevékenységében részt vesz Pituk József festőművész,26 valamint Tóth József, aki a világításért felelt.

Bár a marionettszínház újraalapítása egybeesik az államilag irányított és felügyelt „népi bábmozgalom” felvirágzásával, nem annak keretein belül jött létre. A korszak amatőr bábos törekvéseire jellemző kötelezően előírt „aktualizáló tendencia”,

azaz a napi politika műsorokba való beemelése és a bábjáték agitációs eszközként való alkalmazása távol állt a társulat szellemiségétől. A Remsey család Blattner Géza és Rév István Árpád művészi bábjáték hagyományait tartotta követendő példának.27Jelmondatukká Podreccáék mottóját választották, mely plakátjaikon is szerepelt: „Delettare ed educare” (Gyönyörködtetni és tanítani).

Az 1947-től 1953-ig terjedő időszakban 23 darab 45-90 ernes bábot készítettek, melyeket hársfából faragtak. A bábok rendkívüli formaérzékkel, magas művészi igénnyel kerültek megformálásra, mindegyik más karaktert ábrázolt. Plasztikus, szoborszerű kialakítás, a legapróbb részletekig terjedő gondos megmunkálás jellemzi a bábokat. Új, magas, több hidas marionett színpadot építettek, mely kezdetben a Remsey-ház műtermében került felállításra. Említést érdemel a színpad világítástechnikája, melyről Remsey Iván a bábszínház történetét bemutató kéziratának külön fejezetében számol be.28

Remsey Iván Keleti herceg bábja Az Ezeregyéjszaka meséinek jelenetéből, 1947 k.

23