Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
Jegyzetek 1 Remsey Ágnes: Nem tárgy, nem élőlény. A XX. század krónikája három nyelven: babául, gyemiekül és emberül. Szentendre, 2007.8. o. 2 Farkas Adrienne: A gránátalma helye. Remsey Flóra a művészi génekről, a magyar mitológiáról és Ferenc József lakosztályáról. Magyar Nemzet Online, 2003. augusztus 9. 3 Bábok és babák. Pirk Jánosné Remsey Ágnes, Remsey Sípos Ilma, Remsey Iván, Remsey András kiállítása, 1998. április 20. - május 4. Barcsay Iskola Galéria, Szentendre. 4 Az S. Remsey Giza névben szereplő „S” betű férjére, Sós Géza (1870-1918) szobrászra utal, aki főleg állatszobrokat készített. Részt vett Zala György mellett a millenáris emlékmű elkészítésében. Testvérbátyja Salten Félix bécsi színigazgató, színpadi író, szerkesztő és kritikus, a Bambi, a Bambi és gyermekei című híres állatregények szerzője volt. Magyar zsidó lexikon. Szerk.: Újvári Péter. Budapest, 1929.801. o. 5 Közölte A Ház, 1909. 237. o.; Remsey Jenő képzőművészeti alkotásai. Összeállította O. Farkas Zsuzsa. In: Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író születésének 100. évfordulójára. Szerk. Polónyi György. Gödöllő, 1985. 80. o. 6 Remsey Gizella levelezőlapjai Gulácsí Lajoshoz (1907,1912) és feleségéhez (1918). OSZK Kézirattár 124/154,241. A lapok hangvétele oldott baráti viszonyra enged következtetni. 7 Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Interjú Remsey Jenővel. In: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok. (Studia Comitatensia 10.) Szentendre, 1982.83. о. 8 Remsey Iván: Apámról In: Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író születésének 100. évfordulójára, i. m. 38. o. 9 Bölöni György: A „KÉVE" tárlata, 1909. In: Uő: Képek között. Budapest, 1967.118. o. 10 Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Interjú Remsey Jenővel, I. m. 83. o. 11 Uo. 83-84.0. 12 Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Interjú Kriesch Margittal. In: Gödöllőiek, szentendreiek, i. m. 78. o.; Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep. Budapest, 1987. 13 Farkas Adrienne: A gránátalma helye, I. m. - A Frey nővérek attól a Juhász Árpádtól tanultak rajzolni szülővárosukban, Zomboron, aki szintén Gödöllőre került. Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Interjú Remsey Jenővel, i. m. 84. o. 14 Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Interjú Remsey Ágnessel. In: Gödöllőiek, szentendreiek, I. m. 81. o. - A kolónia tagjainak megváltozott öltözködésével, reforméletmódjával A nagyobb mozdulat című könyvében (Gödöllő, 1992) is foglalkozik Remsey Ágnes. Ld. ott, 21. o. 15 Keserű Katalin: Juhász Árpád szerepe a gödöllői művésztelepen. In: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok, i. m. 42-43. o. 16 Polónyi Péter: Emlékezések a gödöllői művésztelepre. Interjú Kriesch Margittal, i. m. 79. o. 17 Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író születésének 100. évfordulójára, i. m. 47. o. 18 Remsey Jenő többi prózai műve a háború után született: Az őserdő 1922-ben, A vakok 1923-ban, a főműnek tekinthető szecessziós dráma, A boldogok szigete 1925-ben, A hajó, a Csodavárók és a György barát 1933-ban, a Hídverő 1934-ben. Hegyi Béla: Alkotó időszakok. Esszék és beszélgetések. Budapest, 1982. 179-181. o.; Remsey Jenő György (1885- 1980) festőművész, író születésének 100. évfordulójára, I. m. 54. o. 19 Török Katalin: Életútinterjú Remsey Ágnessel. 2005. Kézirat. 20 Hegyi Béla: Alkotó időszakok. Esszék és beszélgetések. i.m. 177. o. 21 Elek Artúr: Remsey Jenő. Nyugat, 1920.21-22. sz. 1064-1065. o. - Itt említem meg, hogy Gödöllőre költözött Remsey Jenő öccse, Remsey Zoltán (1892/93? - 1925) festőművész is. Nekrológjában Elek Artúr így méltatta a fiatalon elhunyt festőt: „Naiv őstehetség volt. Finomságok iránt fogékonyabb, mint monumentális tehetségű bátyja. Szerette a színeket és volt is benne irántuk fölvevő érzékenység. Szerette a szenvedőket és általában az embert. Ábrázolásuknak szentelte fiatal életét, benne a hitét és a vágyódását. A Remsey-névnek (...) ő is becsületet szerzett.” Elek Artúr: Remsey Zoltán. Nyugat, 1925. 23-24. sz. 619.0. 22 Remsey Jenő levele. Nyugat, 1921.4. sz. 309-310. o. 23 Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Budapest, é. n. [1943] 194. o. 24 Remsey Gábor: Remsey Jenő György életrajza. In: Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író születésének 100. évfordulójára, i. m. 47^48. o. 25 Remsey Iván: Apámról. In: Remsey Jenő György (1885-1980) festőművész, író születésének 100. évfordulójára, i. m. 37. o. 15
