Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
Karácsony Szentendrén. Pirk János és Remsey Ágnes gyerekeik körében, 1956 A megélhetési kényszerből babákat készítő Olgyay Molnár Johanna emlékét sok évtized elteltével unokájának, Remsey Ágnesnek idézte fel az élet. „Harmincegy éves voltam akkor, amikora második világháború kényszere tűt és cérnát adott a kezembe. Nagyanyám akkor már örök álmát aludta régen, de álmai beköltöztek az én ujjaimba. ’®8 A háború utáni nehéz években Gödöllőn, a szülői házban - ahol kislány korában annyiszor megcsodálta nagyanyja új és új babát, bábut teremtő leleményét, kézügyességét - egy háborút átvészelt, üresen álló befőttes polc lassan megtelt a gyertyafény mellett, haszontalan rongydarabkákból készült saját babáival, melyek azután élelmiszerért cseréltek gazdát. „Nagyon hálás vagyok a bábuk apró népének, és fontosságukat hirdetem. Ők segítettek át a háború nyomorán, ők vezettek el sok-sok titokra. ’w Az 1970-es években - már nem megélhetési kényszerből, hanem saját művészi világának és alkotó örömének kifejezésére - Remsey Ágnes újra elkezdett bábukészítéssel foglalkozni. Az egyéni hangvételű, irodalmi és mesefigurákat megjelenítő, karakteres alkotásaival önálló kiállításokon vett részt, nagy tetszés és elismerés kíséretében.40 A babák, bábuk összetett, rejtelmekkel teli, határokat és korlátokat nem ismerő világa ilyen vagy olyan módon, de hatalmába kerítette a misztikum, a mesék és a szimbólumok iránt egyébként is fogékony egész Remsey családot. A négy Remsey testvér közül ketten alapítottak családot. „A házasságok révén újra meg újra művészi érzékű emberek kerültek a családba, akik a művészi géneket megerősítették az utódokban,”41 A Remsey Iván és Sipos Ilma házasságából született neves textil-iparművész, Remsey Flóra Így jellemezte édesanyját: „Anyám csodálatosan énekelt. Ha nem lett volna annyira lámpalázas, hogy a közönség előtt azonnal bereked, nagyon sokra vihette volna. De más adottsága is volt: remekül írt és festett. A hires művészettörténész, Supka Magdolna azt mondta róla, hogy a legtehetségesebb magyar festőnő. Elképesztően jó bábokat faragott a családi marionettszínház számára. És ehhez még szép is volt.”42 A gödöllői szülői ház három család részére egyre szűkösebbé vált, ezért Remsey Ágnes és Pirk János 1949-ben, Remsey Iván és Sipos Ilma 1951-ben átköltözött Szentendrére. A festők városához akkor már több szálon kapcsolódott a család, pl. Frey Rózsán keresztül, aki 1919-től már itt lakott. Szentendrét különben is második otthonuknak tekintették a Remseyek, akik nagy evezősök voltak és a nyarakat már hosszú ideje itt töltötték a Duna mellett. A szentendrei Derecskéi forgónál az 1950-es években is rendszeresen sátort verő népes család dunai életének Remsey Ágnes egyik írásában állított emléket.43 A háború utáni nehéz évek alatt, amikor már öt gyerek nevelődött a családban, Remsey Ágnes számára az írás lett a szellemi, lelki feltöltekezés egyik biztos forrása. „Az élet annyira nehéz volt, annyira szürke, hogy az embernek szüksége volt olyan érzelmi töltésre, amivel ezt valahogy ki 12
