Kopin Katalin: Kilenc évtized a művészet vonzásában. Pirk Jánosné Remsey Ágnes (1915-2010) és a Remseyek - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 33. (Szentendre, 2011)
A képzőművészeti főiskolás Remsey Ágnes, 1936 házi színi előadásokat és jelmezes bálokat, rézkarcolást, zenélést és filmezést, dunai evezőtúrákat. A fiúk közül a legidősebb, Remsey Iván folytatta legintenzívebben édesapja festő-hivatását, de mégsem ebben, hanem a bábművészettel ért el kimagasló hazai és nemzetközi ismertséget26 Két öccse, Remsey Gábor és Remsey András első helyen a zenével kötelezték el magukat, Gábor mint zeneszerző és zenetanár, András mint zongorista. De maradandót alkottak rézkarc-művészetükkel is. Remsey Gábor, a Magyar Rézkarcművészek Alkotóközösségének tagja például értékes szolgálatot tett mind szülővárosának, mind a hazai kultúrtörténetnek azzal, hogy érzékeny, lírai karcain megörökítette Gödöllő pusztulásra ítélt hagyományos házainak és kertjeinek hangulatát.27 Remsey András sokoldalúságát mutatja zenei képzettsége és rézkarcoló tevékenysége mellett könyvillusztrátorként, néprajzi és burleszk filmek készítőjeként végzett munkássága. Fivéreihez hasonlóan, ő is aktív részese volt a Remsey család híressé lett marionettszínházának28 és az 1950-es, 1960-as években a maguk mulattatására készített, de a filmes szakma által is számon tartott játékfilmeknek, mint pl. az Archibald és társai. Gödöllőn 2011 tavaszán mutatták be a Remsey András háza című filmet.29 Az iparművész, író és akvarellfestő Remsey Ágnes A szőnyegtervező és baba/bábukészítő iparművész, író és akvarellfestő Remsey Ágnes halálával hosszú és gazdag élet zárult le 2010-ben. Öt gyermeket nevelt fel festőművész férjével, Pirk Jánossal, akinek társa volt egy életen keresztül, támasza az embert próbáló, nehéz időkben és festészetének egyik legjobb értője és tisztelője.30 Remsey Ágnes születési helyét az I. világháború Gödöllőtől távol, a történeti Bácska déli részén, egy kis faluban, Hódságon jelölte ki. Frey Vilma itt élő rokonai házában hozta világra 1915. április 17-én első gyermekét. Gödöllőre csak két és fél év elteltével költöztek vissza, amikor Remsey Jenő hazatért a frontról. Apa és elsőszülött gyermeke ekkor ismerkedett meg egymással.31 A gödöllői kolónia virágkorának már csak utolsó sugarai jutottak el a kislányhoz. Ötéves volt, amikor Körösfői-Kriesch Aladár meghalt, de emlékezete mégis megőrzött néhány gyerekkori személyes élményt szeretetteljes lényéről és műterméről. S hogy felnőttkorában mégis olyan színesen, élvezetesen tudta a hallgató elé idézni a kolónia legtermékenyebb éveit, az azért lehetséges, mert szülei rendszeresen meséltek róla, továbbá Nagy Sándorék is még harminc évig Gödöllőn éltek szoros és jó barátságban a Remsey családdal, „...a szüleim annyira intenzíven részt vettek a telep életében, hogy ez számukra később is állandó téma maradt (...) mindig vissza-visszaszálltak, mint a legszebb emlékeikbe, és meséltek róla, és így tudtam én is megismerni a kolónia életét (...) Nagy Sándorékkal jó barátságban voltunk egész életünkben, generációkon keresztül. Sok külföldi ismerősük volt, s a legjobb külföldi irodaimat is megkapták, a gyermekirodalmat is. Az első élményeimet, a kultúrát tekintve - szüléimén kívül - őtőlük kaptam. ’e2 * A négy testvér között legidősebbként és egyetlen lányként már gyerekfejjel beletanult „az anyaszerepbe”, amelyben később, öt saját gyermeke mellett teljesedett ki. Nagy Sándor lányától korán megtanult olvasni és a kicsikkel való 10
