Mazányi Judit: Egytől egyig szita. A Szentendrei Grafikai Műhely 30 éves jubileumi kiállítása, 2010. július 9 - augusztus 22. - PMMI Ferenczy Múzeum kiadványai 30. (Szentendre, 2010)
Balázs került a Művészeti Alap képzőművészeti szakosztályának élére. Közreműködése elősegítette, hogy a két galériában forgalmazó művészek olyan új vezetőséget választottak, amelybe mindkét fél delegálta képviselőit. Feledy támogatta a tevékenység tervezett bővítését és a műhely ennek megfelelő átépítését. Az épület átalakítására korábban készített tervek azonban a Művészeti Alapnál nyomtalanul eltűntek. A bővítés kapcsán új épület vásárlása is szóba került, de ennek a lehetőségnek csekély realitása volt.76 A rendszerváltás évében, 1990-ben a műhely vezetősége tervezi, hogy az önkormányzati választások után felveszi a kapcsolatot az újonnan megalakult testületekkel a támogatási rendszer fenntartása vagy újragondolása érdekében.77 Mindenesetre a rendszerváltás első következménye volt, hogy a múzeum 1991-ben megszüntette a műhelytitkár státuszát. Valószínű az is, hogy a támogatókkal és fenntartókkal nem történtek meg a tervbe vett egyeztetések, mert Chikán Bálint, a PMMI Képzőművészeti Osztályának vezetője 1992 őszén megbeszélésre hívja a művészeket a tevékenység bővítésének és a műhely fennálló helyzetével összhangban lévő működési szabályzat megalkotásának az érdekében.78 A művészeti élet rendszerváltása 1992-ben kezdődött, amikor az állami mecenatúrának és a művészek szociális ellátásának feladatait teljesítő Művészeti Alapot megszüntették, és létrehozták a hasonló célokat szolgáló Magyar Alkotóművészeti Alapítványt, amely 1994-től közalapítványi jogosítványokkal folytatta tevékenységét. A tevékenység biztosítása érdekében az új szervezet jogutódlás címén megörökölte azt a vagyont, amelynek kezelője korábban a Művészeti Alap volt, köztük a Szentendre központjában álló egyemeletes épületet is. A MÁK nem értesítette a grafikai műhely működtetőjét, a múzeumot a jogi szempontból megváltozott helyzetről.79 1994-ben az időközben részvénytársasággá alakult Képcsarnok udvarias levélben arról tájékoztatta a PMMI-t, hogy az egész ingatlant határozatlan időre bérbe vette a Közalapítványtól, és aziránt érdeklődik, hogy - bár az emeleti helyiségek hasznosítására is jelentkezett pályázó - a múzeum a jövőben is használni kívánja-e az általa fenntartott (sic!) szitaműhelyt, ez esetben ugyanis egyeztető tárgyalásokat kezdeményez.80 A műhely kiköltöztetése így újra napirendre került. Ez volt az a pillanat, amikor a műhely művészek által is szorgalmazott bővítésének és ebből eredően nagyobb területen történő elhelyezésének szándéka, valamint a Képcsarnok és a múzeum egészen más indítékokból eredő elképzelései összhangba kerülhettek volna. Előzetes tárgyalások után a város is felajánlott a műhely számára egy kiürített bútorraktárt, de mire a múzeum munkatársai 1995-ben megtekintették a helyiséget, a városi önkormányzat visszavonta javaslatát.81 Ezt követően úgy tűnt, hogy a kiköltöztetés ügye aktualitását vesztette a műhely korszerűsítésének tervével együtt. 1998 elején bombaként robbant a hír, a MÁK meg akarja szüntetni a műhely működését a Fő tér 20. alatt. A Közalapítvány tűzrendészeti bejárást tartott az épületben, amellyel láthatóan csak ürügyet keresett a kiköltöztetés beindításához. A bejárás után néhány nappal a múzeum impertinens hangvételű levelet kapott a MAK-tól, melyben tűzrendészeti szabálytalanságokra hivatkozva a munka azonnali felfüggesztése mellett a műhely egy hónapos határidőn belüli kiürítését követelte. Az indoklás egyszerű volt: az ingatlan - amelyben a műhely működik - a MÁK tulajdona, amelynek az emeleti helyiségeit a múzeum „kb.1979 óta - bérleti ill. használati díj fizetése nélkül - grafikai nyomóműhely céljából" használja és az ott dolgozó személy a múzeum alkalmazottja, azaz a múzeum jogcím nélküli használó.82 Nem tudta volna a MÁK, hogy a műhely az ő jogelődjének és a múzeumnak közös fenntartásában működik? Az esemény csak része volt a MÁK által indított ingatlanértékesítési hullámnak, amely a Közalapítvány fő feladataként meghatározott művészeti alkotómunka támogatását szinte teljesen figyelmen 22
