Csukovits Anita (szerk.): "Memento mori". A PMMI Tragor Ignác Múzeum"Memento mori"állandó kiállításának foglalkoztató füzete (Szentendre, 2009)
I. Magyarország a i8. században 1700-ra a törökellenes felszabadító harcok - a Temesköz kivételével - véget értek, de az ország nagy része lakatlan, romos volt (a lakosság nem érte el a 3 millió főt). Magyarországot a Habsburg Birodalom fegyver jogán megszerzett területnek tekintette és eszerint is járt el (Újszerzeményi Bizottság földügyletei, közigazgatás birodalomközpontú átszervezése, magyar ezredek feloszlatása, várak felrobbantása). Az elégedetlenség a Rákócziszabadságharcban (1703-1711) csúcsosodott ki. A hadak járása mellett éhínség és pestis is sújtotta a lakosságot (a pestis a században még többször is pusztított). A szabadságharc bukása után trónra lépő III. Károly kötelezettséget vállalt a korábbi sérelmek orvoslására. 1718-ban a Temesköz is felszabadult, s nagyszabású telepítési akciók indultak a török által elpusztított vidékek benépesítésére - németek, szlovákok, szerbek és románok érkeztek nagy számban. 1724-ben állt fel Magyarország új kormányzati szerve, a Helytartótanács, mely 1848-ig működött. Magyarország legnépszerűbb Habsburg uralkodója, Mária Terézia 1740-ben lépett a trónra. A fiatal királynő, akinek uralkodói jogát szinte egész Európa vitatta, nagyrészt a magyar rendek támogatásának és fegyverének köszönhette trónját („Életünket és vérünket!"). 40 éves uralkodása alatt végig igyekezett a magyar nemességgel jó kapcsolatot ápolni (országgyűlések, magyar nádorok, magyar testőrség). Mária Terézia uralkodása a felvilágosult abszolutizmus kezdete, a királynő rendeletéi kiterjedtek az ipar, a paraszti terhek, a vámügy, az egészségügy, az oktatás, az igazságszolgáltatás, a vallás kérdéseire. Az ország fejlődött, gazdagodott, anyagi és szellemi értelemben, pl. tudós társaságok alakultak, újságok jelentek meg. II. József 1780-ban lépett trónra, s türelmetlenségével, kompromisszumképtelenségével, a koronázás elhagyásával hamar magára haragította a magyar rendeket. A nem hasznos szerzetesrendek feloszlatása, a német nyelv hivatalossá tétele, az első népszámlálás elrendelése újabb sérelmeket okozott. Legmaradandóbb alkotása a hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosító türelmi rendelet volt. 1790-ben, halála előtt legtöbb rendeletét visszavonta. A francia forradalom eszméi Magyarországon is ismertté váltak, a nemesi mozgalmak programjában a magyar nyelv ügye (oktatás, hivatalok, színház) előtérbe került. A sikertelen jakobinus mozgalom után szigorodó cenzúrával, titkosrendőrséggel, beszállásolt német katonasággal és elakadó reformokkal érkezett el a 19. század Magyarországra. KÉPZELD EL, MIVEL TÖLTENÉD EGY NAPODAT (NAPIREND, MUNKA, ÉTKEZÉS, ÖLTÖZKÖDÉS, UTAZÁS, SZÓRAKOZÁS), HA A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON NEMES, ILLETVE HA JOBBÁGY LENNÉL?....................................................................................................................................................... Mária Terézia krajcárja Mária Terézia Buda és Pest a 18. század végén Nemeshölgy magyar viseletben
