Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)

Rogyin Szemjonovics Hrusztaljov három jelzett ikonja

Ebben a nagy öntőműhelyben Je. Ja. Zotova kutatá­sai alapján feltételezhetjük, hogy a vezető mesterek egyike Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov volt.1’1 Dolgozott ott még egy vezető mester, ám neki csak eddig még feloldhatatlan monogramját ismerjük: С.И.Б. azaz Sz. I. B. Ezzel a jelzés­sel (pont nélkül, ponttal vagy pontokkal) Je. Ja. Zotova tizenegy ikont sorol fel a moszkvai Rubljov Múzeum gyűjteményéből.16 Ilyen jelzést látunk egy fémkereszten, mely az esztergomi Keresztény Múzeumban, letétben található.171 Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov művein többféle, cirill betűs jelzést használt: M.RC.X., P.C.X., P.X., P.C., de volt olyan eset is, amikor vezetéknevét is kiírta. Életéről keveset tudunk, és ezek az adatok is gyakran bizonytalanok. Ilyen jelzésekkel az 1870-es és 1880-as években számos munkán talál­kozhatunk. P. С. X. jelzés van például az esztergomi Keresztény Múzeum letéti gyűjteményében lévő „Szentháromság” ikonon is.181 M. P. С. X. jelzést találunk a Jeckel gyűjtemény „Három Hierarcha” elnevezésű ikonján.191 Adatunk van arról, hogy 1883-ban Hrusztaljov Je. P. Petrova műhelyében dol­gozott.1101 Igen valószínű, hogy életének utolsó - ám jelentős - szakaszában M. I. Szokolova alkalmazá­sában állt.1111 Egy „Istenszülő az el nem hamvadó csipkebokor” ikonon például megtaláljuk az MC jelet, továbbá а Ч.Р. / C.X. jelet, mely а «Чеканил Родион Семёнович Хрусталёв» kifejezésre utal.1121 Ugyanezek a jelek találhatók meg az Opdebeeck gyűjtemény „Julitta és Cyricus szentekkel” ikonján.1131 P. X. és 3 / CC láthatók egy moszkvai magán­­gyűjtemény keresztjén, melyet a sötétkék zománc többféle színárnyalatával díszítettek.1’41 Je. Ja. Zotova szerint már a 20. század elején, Hrusztaljov életének befejező szakaszában készült, ugyancsak egy moszkvai magángyűjtemény „Vízkereszt ikonja”, melyen M. P. С. X. és 3 / C jelek vannak1’51. A bemutatásra került első ikon1’61 Krisztus keresz­telését ábrázolja. Középen a ruhátlan Krisztust lát­hatjuk a Jordán folyóban, bal oldalt Keresztelő Szent János, jobb oldalt pedig három angyal helyezkedik el. Fent az Atyaisten felhők között jelenik meg. Az ikonon a szokásostól eltérően nem találunk jelenetet megnevező feliratot. Az ikont többszörös keretsáv övezi. A legszélesebben alul, bal oldalt figyelhető meg Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov jelzése: M. P. С. X. Ebből az M а мастер, vagyis a mester szó rövi­dítése. Az ikont finom kontúrvonalak alkalmazása és igen magas technikai szintű kivitelezés jellemzi. Ehhez az alkotáshoz feltűnően közel áll a Jeckel gyűjtemény Krisztus keresztelése ikonja.1’71 Méreteik is pontosan megegyeznek. Ugyanezeket a finom kontúrvonalakat láthatjuk itt is. A szignó ugyan­csak balra lent, a legszélesebb keretsávon található. Szintén négybetűs és négy ponttal ellátott: M. P. С. X. A különbség pusztán csak az, hogy a bemu­tatott ikonon zománcot nem találunk, míg a Jeckel gyűjtemény ikonja sokszínű zománccal díszített. A második ikonllSl Krisztus mennybemenetelét jeleníti meg. Fent, felhőkön a mennybeemel­­kedő Krisztust láthatjuk négy angyallal. Lent az Istenszülő angyalokkal és apostolokkal. A keretmező alsó széles sávján baloldalt Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov jelzése olvasható: M. P. С. X. Az első és az utolsó betű igen kopott, alig látható. Ezt az ikont is finom kontúrvona­lak alkalmazása és igen magas szintű technikai kivitelezés jellemzi. Rogyion Szemjonovics Hrusztaljov általában zománccal díszített ikono­kat készített, itt az ikon bal alsó sarkában fehér zománc nyomai sejthetők. Az ikon hátlapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom