Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)

Krasznoje faluból származó arany- és ezüstkeresztek a kiállításból

Egyébként ezen egyházi vonatkozású ezüst tárgyak készítésének idejét, ha 1908 és 1926 között használt próbajegy van rajtuk és más adat nem áll rendelkezésre, az 1908 és az 1917 közötti időben szokták meghatározni, mely nagy valószínűséggel reálisnak tekinthető.

A fentiekből láthatjuk, hogy nemcsak ószertartású öntöttréz kereszteket készítettek a Kosztromai területen és a Krasznoje faluban, hanem ezüst- és aranykereszteket is. Számos ilyen kis műremeket a kiállításon közvetlenül is tanulmányozhattunk.

111 Фонд Костромской ремесленной управы, св. 27 ап. 78, л. 1-13. М.М. Постникова-Лосева, Н.Г. Платонова, Б.Л. Ульянова: Золотое и серебряное дело XV-XX вв. Территория СССР. Москва, 1983, Издательство «Наука», р. 118.

121 М.М. Постникова-Лосева, Н.Г. Платонова,

Б.Л. Ульянова: op. eit. р. 131.

131 «Об истории литейного дела икон и крестов медно-литейного заведения Серова Петра Яковлевича, с. Красное Костромской области». Из тетради красносельского литейного мастера А.П. Серова {1899-1974}. рр. 155-160. In Русское медное литьё. Сборник статей. Выпуск 2. [Составитель и научный редактор С.В. Гнутова.] Москва, 1993. «Сол Систем» р. 158.

141 М.М. Постникова-Лосева, Н.Г. Платонова, Б.Л. Ульянова: op. cit. р. 173.

151 М.М. Постникова-Лосева, Н.Г. Платонова, Б.Л. Ульянова: op. cit. р. 172.

Jegyzetek