Ruzsa György: Bronzba zárt áhítat. Az orosz fémikonok művészete és teológiája (Szentendre, 2009)
Krasznoje faluból származó arany- és ezüstkeresztek a kiállításból
Tfrasxnojefaluból arany-és efisferes'fjf a kiállításból ® A kiállításon több figyelemre méltó ezüst- és aranykeresztet láthattunk. Ezek nagy része ugyanabban a kis orosz faluban készült, amely az orosz rézikonok készítésének egyik igen kiváló - és még jelentőségéhez mérten nem eléggé kutatott - központja volt. Vessünk egy pillantást először is erre a nevezetes kis településre, vagyis a Krasznoje falura! A Krasznoje falu a Kosztromai területen található, Kosztromától nem messze. Egyébként ma is jelentős ötvösművészeti és fémművészeti központ. Kosztroma és a környékbeli falvak már a 18. század elejétől nevezetesek voltak az ezüstművességükről. A körükbe tartozó Krasznoje falu a 19. században a Vjazemszkij fejedelmi család birtokában volt. A Szidorovszkoje, a Podolszkoje és a Krasznoje falvakban készült réz- és ezüsttárgyakkal - ritkábban aranytárgyakkal is - számos vándorkereskedő foglalkozott. E vándorkereskedők e falvak vásárain megvették a tárgyakat, majd széthordták egész Oroszországba, sőt még külföldre is. Már a 18. század elején sok írásos forrás tanúskodik arról, hogy a Kosztromai Kormányzóság területén több ezüstműves és ezüsttárgyakat forgalmazó kereskedő volt. Sokáig ebben a vonatkozásban a legjelentősebb épp az előbb említett Szidorovszkoje falu volt, mely a 19. században a Panyin grófsághoz tartozott. Jelentősége akkor csökkent, amikor a környéken a Volga bal partján vasútvonal épült, és elkerülte a falut. A század hetvenes éveiben a kereskedés központja a Krasznoje faluba került. Ez a falu előnyösebb helyzetben volt, ugyanis a Volga bal partján terült el, s nem volt messze a tőle kevesebb mint negyven kilométerre, északra lévő, ugyancsak bal parti Kosztromától. A század végére e falu lakossága két és félezerre nőtt, s szinte mindenki réz- és ezüsttárgyak készítésével és kereskedelmével foglalkozott, földművesek alig éltek a faluban. Ha nagyon szigorú mércével mérünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a tömegtermelés hatására a kiemelkedő, korai kosztromai ötvösművekhez képest e termékek kissé elmaradtak, ám így is jelentősek. Krasznoje faluban, 1895-ben 103 ezüstműves műhelyt regisztráltak, Szidorovszkojében tízet, Kosztromában egyet.111 Krasznoje falu jelentőségét
