Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
Л Pusztazámori avar temető (Kr. e. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) (Kr. с. 2700/2500-800) 1999 tavaszán Pusztazámoron Kommunális Hulladéklerakó és a hozzá tartozó bekötőút építése kezdődött, Budapest főváros beruházásában. A közelben, a Zámori-patak partján sok ismert népvándorlás kori telephely található, így várható volt, hogy a létesítmény területén előkerül az egykor itt élt népesség temetője is. 1999-2000-ben 21 384 m2-en összesen 1223 avar sírt tártunk fel. Ezzel a temetőt kb. 95%-ban feltártnak tekintjük. A sírok közül 351 gyereksír volt. Igen sokat megbolygattak, kiraboltak; a rablás általában a fejre és a mellkasra irányult, valószínűleg kincsszerzés céljából. A sírok tájolása ÉNy-DK-i. A vázak nagyrészt háton feküdtek, ritkábban hason vagy zsugorítva. Voltak kettős és hármas temetkezések is. A sírgödröket általában padkásra ásták. Az esetek nagy részében koporsóba temetkeztek. Általános, nemtől független melléklet a vas- vagy bronzcsat (öv), vaskés, vaskarika és tűzcsiholó készlet. Férfiak esetében néha fegyverre utaló maradványok: vastőr, nyílhegyek, íjmerevítő csontlemezek, vas harci balta, csikózabla (?) is előkerült. A férfisírok bronzveretekkel díszített övein a veretek részben lemezből préseltek, részben öntöttek. Díszeik geometrikusak, növényi, állati vagy emberábrázolásosak. Az övék végét lezáró nagy szíjvégek egyike emberi portrékat és oroszlánokat ábrázolt, ami viselőjének különleges rangját jelképezte. Négy sírból került elő úgynevezett állatküzdelmi jelenetet megjelenítő nagyszíjvég (két griff támad egy patás állatra). A női sírok jellegzetes leletei a munkaeszközök (orsógombok, csontból faragott tűtartók), az ékszerek: bronz fülbevalók, karperecek, gyűrűk, boglárok és gyöngyök. Gyermekek sírjából néhány bronzcsörgő vagy csengő is előkerült. 2. 3. Több sírban volt emlősállat és madár csontja is. Edény rendkívül sok, ezek nagy része kézzel formált, kis része kézivagy gyorskorongon készült (bögre, fazék, körte alakú, füles korsó). Sírjainkból római kori kerámia és üvegedények, pénzek és egy köves gyűrű is előkerült, melyeket az avarok egy közelben lévő római lelőhelyen találhattak. A temető kora - a veret- és ékszertípusok alapján - Kr. u. 7. század vége-8. század vége. A lelőhely tudományos jelentősége nagy: ritka eset, hogy egy nagy sírszámú avar temetőt majdnem teljesen sikerült feltárni. A térségben eddig csak véletlenül előkerült néhány avar sír volt ismert (Kajászó, Martonvásár, Sóskút, Tárnok). A temetőbe a patak mentén lévő települések polgári lakossága temetkezett, fegyveres katonai rétegnek nincs nyoma. Lósír vagy lovas sír nem került elő a feltárás során. • Maróti Éva
