Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

Szkíta kori temető Nyáregyháza határában VASKOR {Kr. u. ? -4. sz.) (Kr. u. 400-454) {Kr. u. 454*568) (Kr. u, 1301-1526/1686) (Kr. e. 8/7- 1. sz. vége) 2. 1994-ben az M5-ös autópálya és a 4. sz. főút összekötő szakaszának nyomvonalán szkíta kori temetőt tártunk fel. (Ásatásvezető: dr. Tari Edit). A nyomvonal 20 m széles sávja lényegében a temető K-Ny-i irányú hosszanti keresztmetszetét ^ adta. A nagy kiterjedésű temető Ny-ra illetve K-re eső részét egy vízmosás választotta el egymástól, ám a sírok a víz mindkét partján előfordultak, laza cso­portokat alkotva. A feltárt sírok 91,83%-a (!) csontvázas (45 sír), 8,16%-a hamvasztásos (4 sír). A nyáregyházi temető kevert rítusával nem tér el a szkíta kor más temetőitől, azonban sehol máshol nem ilyen magas a csontvázas sírok aránya. Ez arra enged következtetni, hogy a temetőt létrehozó közösségben na­gyobb arányban voltak az újonnan bevándorlók, vagy azok közvetlen leszármazottai. A korszakban egyedülálló az árokkal keretezett 1. sz. sír szerkezete: az árok és a sírfenék négy sarkában egy-egy cö­löplyuk, a sírfelület peremén padka volt. A csontvázas sírok túlnyomó többségében jobb oldalra zsugorítva helyezték el a halottat; egy sírban hasra fektetett csontváz feküdt. Más korabeli temetőkhöz hasonlóan itt is van példa kettős, sőt többes temetkezésre; és kőlap(ok) rituális célú sírba helyezésére. A nyáregyházi temető leletanyagát tekintve is szervesen illeszkedik az eddig ismert alföldi szkíta kori temetők sorába. A zö­mükben bolygatott, vagy kifejezetten rabolt sírokból ékszerek (arany fülbevaló, elektronbevonatú bronz hajkarika, bronz és vas karperec, gyöngyök), használati tárgyak (vaskések, fenőkövek) és fegyverek (vas és bronz nyílhe­gyek, vaslándzsa, vasfokos) kerültek napvilágra. Általános volt az edény (és benne étel-ital) sírba helyezésének szokása. Egyaránt megtalálni a kézzel formált és a korongon készült edényeket, melyek formavilága - magas fülű bögre, behúzott peremű tál, kettős kónikus urna, virágcserép alakú fazék - semmiben nem tér el a többi temetőnél megismert kerámia­­anyagtól. Néhány díszesebb példány színesíti az összképet. A temető használatának idejét a Kr. e. 6-5. sz. fordulójára és az 5. századra határozhatjuk meg. • Kisfaluéi Júlia Képek: 1. Elektronbevonatú hajkarikák 2. Bronz nyílhegyek 3. Bronz karperecek 4. Kézzel formált tál 5. Korongok edények (magas fülű bögre, kannelúradíszes edény)

Next

/
Oldalképek
Tartalom