Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
Késő bronzkori sírok és település Püspökhatvanból (Sinkár feletti földek) (Kr. e. 6100-4500) (Kr. e. 4500-2700) fill F Ш BRONZKOR (Kr. e. 2700/2500-800) lyeknél megtalálhatjuk a díszkerámiákat és a mindennapos használatra készítetteket is. Az agyagtárgyaknál leggyakoribbak a nehezékek, melyeket szövőszékekhez alkalmaztak. Annak ellenére, hogy már a rézkorban is használtak fémeszközöket, a kőeszközök használata nem szűnt meg még a bronzkorban sem. Nemcsak kőbalták töredékei fordulnak elő a püspökhatvani lelőhelyen, hanem a gyártásuknál keletkezett hulladékok is, tehát a kőbaltákat helyben készítették. A bronz ékszerek közül előkerült ruhakapcsoló tű, ún. homokóra és trombita alakú csüngő is. azért különösen jelentős, mivel a késő bronzkorból a környékről kevés hiteles feltárás áll rendelkezésünkre. A korábbi időszakhoz, a halomsíros kultúrához tartozott 5-6 kirabolt és/vagy szétszántott sír. Előfordulnak csontvázas és hamvasztásos sírok is ugyanabban a temetőben. Az egyik temetkezésből bronz és borostyán ékszerek (3. sír), a másikból öt bögre (6. sír) került elő. Az ún. patkó alakú csüngőket és a borostyángyöngyöket zsinórra felfűzve láncként vagy ruhára felvarrva hordták. Az ún. lapos spiráltekercsek pedig karperecek vagy gyűrűk végeit díszítették. A mai Magyarország területén csak itt találtak ebből az időszakból kővel körülrakott sírgödröt. • Kulcsár Valéria - Nagy Nándor A lelőhely halastóépítés során került elő 2001-ben, egy két patak által határolt vizes területen. (Ásatásvezető: Kulcsár Valéria.) A késő bronzkor különböző időszakaiból (Kr. e. 1300, ill. 1100 körül) származó leletek kerültek elő, ami A későbbi időszakból - az ún. urnamezős kultúra korából - egy falu részletét sikerült megtalálnunk. A települési jelenségek közül a legtöbb a terménytároló, valamint agyagnyerő gödör, melyeket később szemetes gödörnek használtak. A leletek többségét agyagedények töredékei alkotják, me-
