Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

Szigetszentmiklós - Ürgehegy, középső bronzkori urnatemető (Kr. e. 8/7-1. sz. vége) (Kr. u. 1-4. sz.) (Kr. u. 400-454) (Kr. u. 454-568) (Kr. u. 568-8 11/829) (К r. u. 89 5 - 1 3 0 1 ) (Kr. u. 1301-1 526/1686) A lelőhely Szigetszentmiklóstól északnyugatra az МО-s útgyűrű északi oldalán épülő Auchan bevásár­lóközpont parkolója alatt került elő. A feltárást 2002. április-augusztus között végeztük, a 16 000 m2-es területen egy középső bronzkori urnatemetőt talál­tunk. A temető egész területét feltártuk, 525, a Vatya­­kultúrába tartozó urnasír; három, korszakhoz nem köthető egyenes, valószínűleg vízelvezető árok és egy magányos kelta csontvázas sír került elő. Az urnatemető a középső bronzkori Vatya-kultúra időtartamának szinte teljes korszakát felöleli. A temető legkorábbi néhány sírja a késő nagyrévi kultúra kulcsi, míg a legkésőbbiek a Koszider-korszak klasszikus fázisá­ba tartoznak. A lelőhely mérete, kora és elhelyezkedése alapján feltételezhető, hogy a temetőt több száz éven ke­resztül használó bronzkori közösség a Duna mentén, azzal párhuzamosan található kiemelkedésen lakott. A települést a temetőtől a Dunával párhuzamosan futó kis ér választot­ta el, melyről a pollenvizsgálatok kimutatták, hogy a mainál nedvesebb volt, vizenyős területekre jellemző növényzettel. A sírok temetőn belüli csoportosulása jól tükrözi mind a Cse­­pel-szigeten már megfigyelt soros temetkezést, mind más Vatya-területekről ismert csónak vagy ovális - családi vagy más társadalmi összetartozást tükröző - sírcsoportok meglétét. A szigetszentmiklós-ürgehegyi temető a második legnagyobb, modern módszerekkel feltárt vatyai urnatemető az országban. További jelentősége, hogy a sírok nagy részében kőpakolás volt, amit eddig igen ritkán lehetett megfigyelni. A Vatya-kultúra elterjedési területén (Mezőföld és a Duna-Tisza köze) a kövek természetes előfordulása ritka, ezért nyújtanak értékes informá­ciót az itt megmaradt kőpakolások. A kövek geológiai vizsgá­lata rávilágított, hogy az itt élő közösség rendszeresen érintke­zett a túlparton élő rokonaival, hiszen a sírokon talált köveket Sóskútról, egy-két esetben pedig a budai hegyekből hozták. Az ásatás során megtartott embercsontmaradványok vizsgálata először nyújt majd lehetőséget egy vatyai közösség több száz éves társadalmi struktúrájának vizsgálatára. A jellemző urna, tál, bögre le­letanyagon kívül a mellékletek kö­zött előkerült 3 bronztőr, 1 csont és 1 bronz övkapocs, 1 bronztorques és 1 arany hajkarika is. • Vicze Magdolna Képek: 1. Arany haj kari ka 2. Bronztőr 3. Ovális vagy csónak alakú sírcsoportok 4. Urna Ж 5. Kibontott urnasír 6. Torques Я

Next

/
Oldalképek
Tartalom