Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

Neolit és rézkori telep Biatorbágyról NEOLITIKUM (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) (Kr. e. 6100-4500) A Biatorbágy külterületén fekvő Mocsaras-dűlő három helyszínén 2006-ban közel ötvenezer négyzetméteren történt megelőző feltárás. Az egykori mocsár, a patak valamikori ár­tere és környékének helyszínén három korszak több mint 500 régészeti objektumát, jelenségét tárták fel, amelyek nagy ré­sze az újkőkor zselízi kultúrájába tehető. A Mocsaras-dűlő területe szépen példázza a kialaku­ló első földműves megtelepedéseket a középső újkőkor időszakában, a Kr. e. 6. évezredben. Az életmódbeli változá­sokat bizonyítják az előkerült leletek és objektumok: az élel­miszer tárolására szolgáló edények, a települése к lakóinak földfelszínre épített cölöpszerkezetes házaira utaló nyomok, a nagyrészt obszidiánból készült kőeszközök és a gabo­na őrlésére használt őrlőkövek. A Mocsaras-dűlőben feltárt lelőhely objektumainak egy kis része a rézkorra keltezhető. Erre a korszakra tehetőek a nagyméretű építmé­nyek is, melyekből hármat is sikerült feltárni. Szamos gödör leletanyaga pedig a kora bronzkor időszakából származik. A kiemelkedő leletek közül első helyen ,^ví említendő két, zselízi kultúrát képviselő arcos edény töredéke, jónéhány díszí- v V J tett edény és négy ludanicei kultúrá- 4, ba sorolható csőtalptöredék. f ,.<? • • Repiszky Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom