Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
: ill ш1зщрй --' щ Neolit település Abonyból (Serkeszék-dűlő) __ N E О L К U M к Г Z = О к (Kr. e. 4500-2700) (Kr. e. 2700/2500-800) (Kr. e. 6100-4500) f- *' egykori bejárat, kapu helyét jelezheti, a különleges gödör pedig a kapuhoz kapcsolódó áldozógödör lehetett (148. obj.). Házakra csak közvetett adatok utalnak. A kisebb-nagyobb járószintfoltok és a sok áglenyomatos patics mutatja, hogy itt is a felszínre épült, cölöpszerkezetű, tapasztott sövényfalú házak voltak jellemzőek, mint az időszak más lelőhelyein. A középső neolitikum idején még nem voltak önálló temetők, a halottakat a települések már nem használt részén temették el. Az Abony 60. lelőhelyen a hulladékgödrök, agyagnyerő gödrök között 17 sírt tártunk fel. A halottakat bal oldalukra, felhúzott térdekkel, zsugorított helyzetben tették sírba, a sírok DK-ÉNy-i irányban fekszenek. Három sírban találtunk ékszert, mindegyikben Spondylus kagylóból csiszolt gyöngyöket. Középső neolit lelőhelyeink jellemzője a leletgazdagság. A rengeteg kerámiatöredék között előkerültek a nagyméretű tárolóedények, amelyek hengeres nyakára gyakran emberi arcot karcoltak. Agyagból készültek továbbá a kanalak, a szövőszéknehezékek is. Sok kőeszközt is találtunk: csiszolt baltákat, vésőket, őrlőköveket, obszidiánból és kovából pattintott pengéket, állatcsontból csiszolt csontárakat, csonttűket, csontsimítókat. A Cegléd-Abony környéki neolit települések földrajzi helyzetük folytán élénk kapcsolatokat ápoltak a dunántúli csoportokkal. A legszebb bizonyíték erre az Abony 60. lelőhely különleges gödrében előkerült hengeres arcos edény, amelynek oldalát a dunántúli kultúrákra jellemző minta borítja, míg az arcábrázolás, a jellegzetes „M” motívummal, az alföldi kultúrák megkülönböztető jegye. 2003-2005 között az Abony környéki feltárások során 7 lelőhelyen találtunk a középső neolitikum időszakából származó településrészleteket, sírokat nagy mennyiségű leletanyaggal (alföldi vonaldíszes kultúra késői szakasza - kora szakállháti csoport). Feltárt lelőhelyeink közül az egyik legérdekesebb az Abony 60. lelőhely, amely az Abonyt elkerülő 4. sz. főút 79-80. km-e között fekszik. A középső neolitikum idején ezen a területen, egy egykori ér partján kis település állt. A telep szélén É-D-i irányú árokrendszer haladt át, talán az egykori sövénykerítés maradványa. Az árok egy helyen összeszűkül, mellette találtuk meg a lelőhely leggazdagabb gödrét, amelyben a gyönyörű kerámialeletek, csont- és kőeszközök, csiszolt vadkanagyarlemez mellett egy hason fekvő, kicsavart nyakú emberi csontváz feküdt. Az árok összeszűkülő szakasza feltételezésünk szerint az 2. • Kovács Ágnes
