Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)

(Kr. e. 6100-4500) A Budakeszi-Szőlőskert területen létrejövő ipari park he­lyén az újkőkorszak időszakába tartozó dunántúli vonaldí­szes kultúra települését tártuk fel 2006 őszén (ásatásvezető: Ottományi Katalin). A Budakeszi-pataktól pár száz méterre fekvő kőkori faluban a korszak hulladékgödrei, tárolóvermei, agyagkitermelő gödrei és az épületek nyomai voltak megfigyelhetők (10 000 m2-en 632 obj.). A gödrökből a min­dennapi életben használt edények töredékei, kőbalta, csonttű, pattintott kőeszközök, kagylóékszer, szobrocska-töredékek és nagy mennyiségű állatcsont került elő. A lakóépületek elhelyezkedéséről nem sok adat maradt fenn, mivel a terü­leten mély szőlőművelés folyt korábban. A hulladékgödrök elhelyezkedéséből és a szórványosan található cölöplyukak­ból arra lehet következtetni, hogy az épületek lazán helyez­kedtek el a településen. Az egyik, viszonylag jól kivehető derékszögű cölöp­szerkezetű ház belső részében egy gödör mélyéről kettétört 4. üreges, fekete alapon vö­rös sávosan festett, be­karcolt állatszobrocska hátsó fele került napvi­lágra. Az agyagszobor többi része nem került elő, így feltehetően szándékosan tö­rötten helyezték a ház helyén álló gödörbe. Ez a törött állat­­idol-darabka a ház építésével kapcsolatos áldozati szertartás meglétére utalhat. Az újkőkori falu gödrei között a feltárás során egy 6500- 7000 éves temetkezés is előkerült. Ebben az időszakban gya­kori volt, hogy a halottakat a házak között temették el a település lakói. A tetemet a jobb oldalára fektették és a feje mögé hat edényben helyezték el számá­ra a túlvilági utazáshoz szükséges útravalót. Az edények közül három szinte teljesen épen megmaradt, és falukon az erre az időszakra oly jellemző „kottafejes” vonaldíszítést figyelhetjük meg. A falu gödreiben még több további, melléklet nélküli csontváz is volt. • Czene András Újkőkori falu Budakeszin I

Next

/
Oldalképek
Tartalom