Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
(Kr. u. 895- 1 30 1) Egy nem mindennapos kutatásról és annak előzményeiről, jövőbéli kilátásairól nem egyszerű (és néha nem célszerű) a feladat befejezése előtt híradással jelentkezni. A Pomáz melletti Holdvilág-árokra ez hatványozottan érvényes. 2002-ben a Vízesés alatti „barlang”-ot (mesterséges üreget) vizsgáltuk meg, majd a 2003-tól most is folyamatban lévő ásatás a Nagyszikla alatti részen és a kürtő feletti területen folyik. Az ásatások során három illetve öt réteget sikerült megkülönböztetni. -3,50 m-ig fordultak elő különböző állatcsontok. A háziállatcsontok kb. 95%-a szarvasmarha. A szarvasmarhacsontok közül kifejlett egyedek koponyái, állkapcsai és végtagjai kerültek többnyire elő. Említést érdemelnek az egy edényhez tartozó, a 4. század legvégére, de inkább az 5. századra datálható edény töredékei, néhány vasból készült kőfejtő szerszám, a Sashegyi által leírt sír szintjéről egy emberhez tartozó lábujjperc, valamint egy közel ép, 15. század végi vagy 16. század eleji bécsi mesterjegyes fazék darabjai és egy rózsaszínű hornyolt edény töredékei. A falak lépcsőzetes szerkezete, az előkerült hatalmas faragott, kváderkövek alapján, valamint a 2004-ben talált római kori-hun kori edénytöredékek szerint az 1,50 m-nél mélyebb területek egy római kori-hun kori kőfejtőnek az emlékei lehetnek. A Holdvilág-árok mesterséges föld alatti járataiban (érckutató tárnáiban) makroszkopikusan is látható cseh gránát kristályai szkarnosodást sejtetnek, az elemzések mágnesvasérc és mangánoxid jelenlétét bizonyítják. A Holdvilág-árok kutatásának eddigi eredményei kőfejtésre, bányászatra utalnak, viszont megemlítendő néhány kőbányászattól idegen jelenség: egyenesre illetve homorúra faragott felületformák, kaptárfülkék, vésett jelek stb., melyek más elképzeléseket is valószínűsíthetnek. A régészek nem legendákat szeretnének továbbszőni, már csak azért sem, mert a Nagyszikla alatti térségben a hét méter mély kutatóárkokkal még nem sikerült mindenütt elérni a bányafeneket, illetve az anyasziklát. Az ásatás folytatásának szükségességét elsősorban a kézi erővel faragott kőfal további, eddig fel nem tárt részekre való húzódása és az előkerült leletek indokolják. • Repiszky Tamás Képek: 1. Ásatási kép 1. A Nagysziklafal alatt 2. Pecsétlő a bécsi fazék peremén 3. Bécsi fazék pereme Pomáz, Holdvilág-árok
