Ottományi Katalin: Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében (Szentendre, 2008)
—инии (Kr. e. 6100-4500) (Кг. е. 4500-2700) Árpád-kori falu Érden (Simonpusztai-dűlő) Érden, az M6-os autópálya építését megelőző feltárás során, a Benta-patak déli partján előkerült objektumok legnagyobb része (kb. 1900 obj.) egy Árpád-kori faluhoz tartozott, mely azonosítható az írásos források alapján Érd déli felére és Százhalombattára lokalizált Székely nevezetű faluval. A falu félig földbe mélyített házai és kemencés munkagödrei a nagy árokrendszerek által elválasztott területeken laza sakktáblaszerű sorokba rendeződnek, ÉK-DNy-i irányban. Ezek kb. 3 ж 3 méteres szögletes, félig földbe mélyített házak, ÉK-i sarkukban kemencével. A házon belüli kemencéknek egy része kőből épült, néha római tegulákkal. A járószinten foltokban megfigyelhető volt a tapasztás nyoma. A házakon kívül hulladékgödrök, tárolóvermek és nagyon sok szabadtéri kemence került elő. A kemencéket többször megújították. E szabadon álló kemencéket a sütés-főzés mellett füstölésre, szárításra is használták. Fazekaskemencéket nem találtunk. Fémmegmunkálásra utaló nyomok a lakóházaktól távolabb, a DK-i részen lévő kemence- és munkagödör-komplexumokban kerültek elő. A középkori házaknál néhány esetben a házat körbevevő, derékszögű kerítésárok is megfigyelhető volt. A feltáráson előkerült rengeteg árok, melyeket leletanyag hiányában gyakran csak rétegtani helyzetük alapján köthetünk ehhez a periódushoz, vízelvezető vagy birtokhatárt jelző árkok lehettek. A település kora a 10-14. századra keltezhető, leletanyaga elég szegényes. Főleg 12-13. századi fehér illetve vörösesbarna színű házi kerámia és különböző vasszerszámok. Az érmek közül legkorábbi az egyik kemencét keltező I. András ezüstérem. Legkésőbbi, egy ugyancsak objektumból származó 13-14. századi szlavóniai báni dénár. Az Árpád-kori telep a Benta-patak északi partjára is áthúzódott, de itt már nagyon kevés objektum köthető ehhez az időszakhoz (9/4. Ih.). • Ottományi Katalin - Mester Edit