Kolozsváry Marianna (szerk.): Korniss Dezső 1908 - 1984 gyűjteményes kiállítása 2008. szeptember 13 - november 16. Szentendre, MűvészetMalom (Szentendre, 2008)

Tandori Dezső: L. Z. A. 3.

TANDORI DEZSŐ

L Z. A. 3.

Korniss Dezső kalligráfiájára

Mintha egy hosszú angyal ráhajolna, oválisán lebegve, mészfehéren fölébe imbolygó csontváza volna, a vörös habpettyes fröccsenésen már messze túlról, már nem gabalyodva tűnt részletekbe, s nem is az egészen időzne, s nem is a fekete térben, akár ha lenne így, nem élte-holta.

Akár ha az az áttetsző vörös csík, melyre, lehet, két agyvelőbe lépett talp tett nyomot, hogy csak halványa ködlik, gondolaté már nem, és semmi végett sem, mégis a fehér hab „és-a-többi"-t bugyog, meredten, nem volt soha készebb formája, gipsze a megfelelésnek, mellyel a hozott-múlt formát kiöntik:

a habozás rőt vezérfonala egyszerre kétfelől ér véget, elmetsz valamit, ami nem is volt soha, elmetsz valamit, ami sohasem lesz, a kavargás lebegő angyala fél kartámasszal érinti, figyelmes arca nem itt van, már csak jel a jelhez, nem csillagköd s nem anatómia.

(kb. 1979)

9