Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Juhász Antal: Újabb adatok a gyeptéglás építkezéshez

A gyeptégla hiánya vagy kiegészítő szerepe a Tiszántúl paraszti (!) építőgyakorlatában még további kutatásokat kíván. Meglehet, azért nincs adatunk róla, mert felhasználása eddig elkerülte a kutatás figyelmét.

4. Mit írnak a gyephantról és felhasználásáról szótáraink? A szakszótárak és tájszótárak kiváló források a népi kultúra jelenségeinek tanulmányozásához.

Czuczor Gergely és Fogarasi János szótára szerint a hant „ekével vagy más eszközzel feltörött könnyű és porhanyó gyepföld, különösen vizenyős, lápos vidékeken felvágott gyep (...) Hantokból csinált kerítés. A göbölyjárásokat hantok lepik.” Szerepel a hantbéllet, hantdarab, hantföld kifejezés és tárgyunk szemszögéből tanulságos a hantfödél értelmezése: „Födél, melyet hantokból csinálnak. Sírnak, gunyhónak, putrinak hantfödele.” Hantházát mint Csongrád megyei puszta nevét tünteti föl.28

Legrégibb magyar nyelvű szótárunk tud a gyephant kerítés és födél (kunyhó-, putri, sírfödél készítéséhez való felhasználásáról, de hantból épült házat nem említ. Sajátos, hogy ugyanott a Hantház helynevet feltünteti.

A Magyar oklevélszótár a gyep, gyöp címszónál az 1290 és 1548 közötti időből számos latin nyelvű forrást idéz, az első ide vonatkozó magyarnyelvű oklevél 1694-ből Elepen (Decrecen környéki pusztán) felfogott „gyepeket” említ, de ennek sincs az építkezéssel összefüggése.29 A Magyar nyelvtörténeti szótár idéz először olyan adalékokat melyek - értelmezésünk szerint - nem csupán hanttal fedett, hanem hantból épített emberi hajlékról tesznek említést: „Mas hantból rakott falt is építtetett volt”( 1637), „Hantos avagy hantal foedoett kunnyocskákban (caespiter tectis tuguriolis) laknak vala” (1673).30 Az első idézet egyértelműen hantból épített falra utal. A tugurium Pápai-Páriz Ferenc szótára szerint kunyhót, kalyibát jelentett, ám az 172-1740-es években kelt szegedi tanácsi jegyzőkönyvek szállás, szállási ház jelentéstartalommal használják: „Tuguriorum, vulgo Szállás ”(1125), ..."in domibus aut tuguriis vulgo szállás” (1742), és az egykorú szállási házakról tudjuk, hogy közöttük nemcsak földkunyhók, hanem felmenő falú, több osztatú lakóházak is voltak.31

Idézett szótáraink a hant szót használják a zsombék, zsombik kifejezés értelmezéséhez. Hogyan jelöli meg Czuczor és Fogarasi szótára a zsombék jelentését? - 1. „így nevezzük az ingoványos, süppedékes, semlyékes, lápos, mocsáros réteken, lapályokon helylyel közzel földomborodó hantokat, s a vízi növények gyökerei közül és gyökereiből képződött, valamivel szilárdabb állományú dombocskákat. Zsombikról zsombikra hágva járni, átmenni az ingoványon. 2. A réteken, legelőkön befúvedzett vakondtúrás. 3. Néhutt így nevezik a földomborodott hangyafészket is.”32 Ugyanerről az oklevélszótár példásan tömör meghatározása: „víz-állós helyeken kiálló hant. ” A zsombékos, zsombikos melléknév értelmezésére pedig a következőt idézi: ,yidpratum Sombokus dictum” (1399).33 Idéznem kell egyik kiváló tájszótárunk, a Szamosháti szótár értelmezését is: Szamosháton a zsombokot honcsoknak nevezik, aminek a jelentése: „1. Zsombék, kákagyökértől vagy gyeptől összetartott földhant (lápos helyen), 2. vakondtúrás.”34

28 CZUCZOR Gergely-FOGARASI János 1864. 1386-1387.

29 SZAMOTA István-ZOLNAl Gyula 1902-1906. 316.

30 SZARVAS Gábor-SIMONYI Zsigmond 1890. 1307.

31 JUHÁSZ Antal 1989. 44.

32 CZUCZOR Gergely-FOGARASI János 1874. 1274.

33 SZAMOTA István-ZOLNAl Gyula 1902-1906. 1119-1120.

34 CSŰRY Bálint 1935. 392.

236