Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Klamár Zoltán: "Azelőtt az én gyerekkoromba' itt mindenki Ancsán meg Kracsún vót"

3. kép. Magyarkanizsa határának távolsági térképe az 1940-es évek elejéről. A telepes falvakat már jelölték, a tanyasort még nem tüntették fel rajta

állatállománya jár ki a legelőre. Egyben a legeltető gazdálkodás az egyik ok, ami miatt a tanyák továbbra is üzemelnek lakó- és telephelyként.

Bár név szerint nem említik, mégis úgy véljük, hogy a Lupuj-sor tanyái — mivel a második katonai térképen sem szerepelnek a 19. század utolsó harmadában, éppen a kérdéses katonai térképészeti adatfelvétel idejében jöhettek létre.

Ezek a tanyák a város külső szántóföldi övében épültek, a járási legelőn túl, a város felöli oldalon, a Nagyrét peremén, az országúti szántók és a Bogárzó tó között. A legelőn inneni tanyaöv kialakulásáról, a precedens értékű építkezésekkel a képviselő testület 1878. június 11-ei ülésén foglalkozott:22 „ Elnök jelentvén azt, hogy Muhi András községi lakos egy a járás szélben fekvő 3 kerületi láncz térisméjű szántóföldjén többszöri tiltó intés daczára egy lakházat önhatalmúlag oly módon épített, hogy az épület fala egészen a birtokát képező föld és a járásföld szélén fekszik, úgy hogy a házból máskülönben ki nem lehet lépni, hacsak a járás földet igénybe nem veszi és kérdést tesz az iránt, ha valljon ezen építkezés, — mely az eddigi usust, a mely szerint épületek a belső szántóföldeken építhetők nem voltak, - megengedtetvén helybehagyassék-e avagy sem?”23 A vitában két

22 Kanizsa és vidéke tanyásodása 1850-től rohamosan terjed, a tanyára költözés mind kifejezettebbé válik, bár ekkor még általában a tartozéktanyák vannak többségben. Vö. Bártli János, 1996. 118.

23 ZTL F. 004. 7. Magyarkanizsa RT város jegyzőkönyve 1877-1878.

59