Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)

Keményfi Róbert: Tárkányi birsalmaleves

XXIII.Jeles és jelképes turisztikai események (pl. busójárás, csíksomlyói búcsú, nevezetes gyógyfürdők) XXIV. Magyar viselet XXV. Magyar „foglalkozások” (pl. csikós, gulyás, huszár, betyár stb.) XXVI. A magyar népélet, néphit és népművészet alakjai (pl. boszorkány, égig érő fa, garabonciás stb.) XXVII. Emblematikus magyar népszokások XXVIII. Magyar égbolt, magyar csillagok XXIX-XXX-XXXI-XXXII. Népköltészet, népzene, hangszerek, táncok XXXIII. A magyar népi kultúra emblematikus tárgyi világa (pl. kocsi, karikásostor, kopjafa, herendi porcellán, Zsolnay-porcellán) XXXIV. Magyar ételek, italok (pl. gulyás, halászlé, túrós csusza stb.) Természetesen más rendszerezés és tematika is elképzelhető, mind magyarságtu­dományi, mind szimbolikái szempontból. Például Pál József és Újvári Edit kitűnő köny­ve (Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Budapest, 1997, több későbbi kiadásban is) az általános szimbólumkutatás keretébe il­lesztette a maguk lexikonát. Legutóbb megindult a Magyar Művelődéstörténeti Lexikon kiadása (az első kötet 2003-ban jelent meg, mostanáig öt kötet olvasható, a teljes címszó­anyag mintegy 40 százalékával), amely a XIX. század előtti magyar művelődéstörténetet tekinti át, gazdag illusztrációs anyaggal és szakirodalmi hivatkozásokkal. Természetesen ezt igazán alaposan kell figyelembe venni, viszont azt, ami itt olvasható, nem kell meg­ismételni. Például már az első kötet közli az állat- és növényszimbólumok címszót, sőt az egyes állatokra és növényekre vonatkozó gazdag művészettörténeti, ikonográfiái adattá­rat is találunk - ezeket nem kell kimásolni. Minthogy azonban ez a lexikon a szöveges (és e tárgyban megtalálható folklorisztikai) vonatkozásokat nem említi, ezeket a mi ké­zikönyvünknek tartalmazni kell. (Minthogy a lexikon később megjelenő köteteihez is elkészültek már címszavak, ezeket a Balassi Kiadó adatbázisából könnyüserrel meg lehet ismerni.) A hungarológia többször is létrehozott olyan, főként a külföldi közönség számára készített áttekintést, amely a „hungarikumok” bemutatását tűzte ki célul. Ezeket nyil­vánvalóan figyelembe kell venni a mostani áttekintés címszavainak összeállításakor. Minthogy azonban igen kitűnő magyar szaklexikonok, művelődéstörténeti áttekintések ismertek, egy-egy címszónál (mondjuk a Szent Korona leírása, pénztörténet, a verbunkos zene bemutatása, a magyar etnikai csoportok felsorolása stb.) nem szükséges az ott olvas­ható, részletesebb bemutatást nekünk is megismételni. Mindehhez elegendő, ha A magyar identitás jelképei c. kiadvány előszavában e további forrásművekre hivatkozunk. Persze a Hankiss János kiváló imagológiai munkásságától elválaszthatatlan kézi­könyv: Visages de la Hongrie. (Rédigé par Zoltán Baranyai et Jean Győry. Paris, 1938. Plon), vagy Szabó Zoltánnak a „szellemi honvédelem” keretében készült és sok későbbi, rendszerint gyengébb utánzókra talált könyve: Szerelmes földrajz (Budapest, 1942, új kiadásban is) avagy egykori famulusának. Boldizsár Ivánnak ilyen szempontokat is érvé­nyesítő praktikus útikönyve: Magyarországi útikönyv (Budapest, 1955) -mind-mind más szempontból figyelembe veendő előzménye egy magyarságtudományi jelkép-lexikonnak. Még az Erdei Ferenc főszerkesztette, akkor áttörésnek tekintett, nagyalakú és gazdagon illusztrált kézikönyv: Information Hungary (Oxford, 1968 - 1144 lap - a Countries of 600

Next

/
Oldalképek
Tartalom